Megjelentek a lisztharmat aszkospórás fertőzésből származó tünetei           ...

 Megjelentek a lisztharmat aszkospórás fertőzésből származó tünetei          

Szerajánlat

lisztharmat ellen

Vivando (0,25 l/ha) + Systhane Duplo (0,13 l/ha)

peronoszpóra ellen

Delan 700 WG (0,5 kg/ha

     A Villányi borvidék egymástól távol eső ültetvényeiben május 12-én felbukkantak az első lisztharmattelepek, amelyek a tőkerészeken áttelelt termőtestekből kilökődő aszkospórák fertőzése nyomán keletkeztek. Korábbi előrejelzésünkben azt taglaltuk, hogy a május 2-án bekövetkezett elméleti veszélyhelyzet után május 10-11-ére várjuk a betegség megjelenését. A 11-én elvégzett tüzetes ültetvényszemlén még egyetlen apró lisztharmattelepet sem sikerült beazonosítani, azonban egy nappal később sikerült lencsevégre kapnunk az első tüneteket.

Fiatal lisztharmattelepek; balra Agancsos; jobbra Kisharsány

(Villányi borvidék, Kékfrankos, 2015. május 12.)

 

Milyen következtetéseket vonhatunk le a tünetek megjelenéséből?

     Mint ismeretes, az adott évi fertőzési nyomás szempontjából a primer fertőzésből kialakult tünetek megjelenésének időpontja, pontosabban a szőlő virágzásához viszonyított koraisága, illetve a tünetek előfordulási gyakorisága döntő jelentőségű. A lisztharmat megjelenésének időpontja tekintetében ez az esztendő 2012-re és 2013-ra hasonlít. 2012-ben május 14-én, 2013-ban május 13-án, az idén pedig május 12-én bukkantak fel az első tünetek. 2012-ben és 2013-ban egyaránt 10 nappal később megkezdődött a szőlő virágzása. Jelenleg azokban a Kékfrankos fajtájú ültetvényekben, ahol megjelent a betegség, a szőlő már a fürtmegnyúlás állapotában van. Ha jelentős mértékben nem esik vissza az átlaghőmérséklet, 10-12 nap múlva idén is megkezdődhet a virágzás.

     Ami a lisztharmattelepek gyakoriságát illeti, 2012-ben és 2013-ban mindössze 0,3-0,5%-os volt a primer aszkospórás fertőzésből származó tünetek megjelenési aránya, azaz 200-300 megvizsgált – a tőkék kéregfelületéhez közel eső – levélen mindössze egyetlen telep fordult elő. Most a tünetek előfordulási gyakorisága a Villányi borvidéken némileg magasabb, 1% körüli. Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy 2015-ben nagyjából azonos mértékű lisztharmatveszélyre készülhetünk, mint 2012-ben és 2013-ban, azaz viszonylag alacsony fertőzési nyomásra.

     Kiegészítésként azonban fontos megjegyeznünk, hogy azokban a Szekszárdi borvidéken található ültetvényekben, ahol szabadföldi kísérleteket végzünk, még a szőlővédelmi előrejelzéshez kapcsolódó felvételezéseknél is részletesebb felméréseket készítünk a lisztharmat tüneteinek megjelenéséről. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy ugyan a Szekszárdi borvidéken az ültetvények nagyobb részében a tünetek előfordulási gyakorisága a Villányi borvidéken tapasztaltakhoz hasonlatos (kb. 1%), azonban több termőhelyen a gyakoriság eléri a 8-10%-ot, egynémely kísérleti parcellában pedig még a 20-50 %-ot is. Ilyen előfordulás gyakoriság mellett, ha komoly hiba csúszik a növényvédelmi technológiába, jelentős fürtkár is kialakulhat. Korábbi évjáratokban nem tapasztaltunk ekkora mértékű eltérést az egyes ültetvényekben végzett felmérések között. A jelenség felértékeli a helyben végzett szabadföldi megfigyelések szerepét, és felhívja a figyelmet arra, hogy azok az ültetvények, amelyekben 2014-ben nem sikerült maradéktalanul elhárítani a lisztharmatot, idén is kiemelt figyelmet érdemelnek. Mindezek alapján javasoljuk, hogy az idei szezonkezdet a lisztharmat elleni védekezés tekintetében a Villányi és a Pécsi borvidéken egyaránt az óvatosság jegyében teljen. A fürtmegnyúlás-virágzás-bogyókötődés időszakában esedékes permetezéseket célszerű olyan alapossággal elvégezni, mint járványos években. A további teendőket pedig a következő időszakban elvégzett megfigyeléseink alapján taglalni fogjuk előrejelzéseinkben.

     A peronoszpóra háza táján korántsem ennyire bonyolult a helyzet. Hiába kedvezett a május 2-án érkezezett csapadék az elsődleges fertőzés létrejöttének, a betegség tünetei nem jelentek meg. A közeljövőben gyökeres változásra akkor számíthatunk, ha az időjárás is gyökeresen megváltozik. A betegség kibontakozásához sorozatosan csapadékra és hosszan tartó levélnedvesség-borításokra lenne szükség.

 

Mi a teendő?

 

     Lisztharmat szempontjából az esedékes permetezés már felkészülés a bogyók védelmére, hiszen ezt a beavatkozást a virágzás követi, ami egyben a fürtök betegséggel szembeni fogékony állapotának kezdete. A gyorsan növő hajtásoknak kontakt szer helyett felszívódó és jól szállítódó hatóanyagra van szüksége. Ezeknek a feltételeknek tesz eleget a kiválóan gázosodó Vivando (0,25 l/ha) és a jól szállítódó Systhane Duplo (0,13 l/ha) kombinációja. Mivel a peronoszpórától jelenleg egyáltalán nem kell tartanunk, bőven elegendő egy biztonsági beavatkozás valamelyik kontakt hatóanyagú készítményünkkel (Delan 700 WG 0,5 kg/ha vagy Polyram DF 2,0 kg/ha).

Várdomb, 2015. május 13.                                                                  

Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök