15-20 nap múlva megjelenhetnek a „zászlók”

15-20 nap múlva megjelenhetnek a „zászlók”

Szerajánlat

Leírás

Az idén három héttel később kezdődött a szőlő rügyfakadása, mint tavaly, mégsem mondhatjuk késeinek, hiszen ez a normális, a tavalyi volt rendkívül korai. A korai rügyfakadás egyébként növényegészségügyi szempontból – ahogy azt tavaly megtapasztalhattuk – nem szerencsés, mivel a szőlő ilyenkor eleinte vontatottabban fejlődik, s több idő jut a kártevői és kórokozói fölszaporodására.

Az idén számítani lehet a lisztharmat micéliumos rügyfertőzésére utaló ún. "zászlós hajtások" megjelenésére. (A fénykép 2011. május 15-én Szekszárd/Faluhelyen készült.)

Az idei kezdet tehát biztatóbb, ami abból is látszik, hogy jóval mérsékeltebb a rügyodvasító rovarok (lombormányosok, bagolylepkelárvák, ékköves araszoló) károsítása, védekezni nem kellett ellenük. Remélhetőleg a levél- és gubacsatkák sem okoznak majd számottevő kárt, de ez még egyelőre nem látható tisztán.

A Szekszárdi és a Tolnai borvidéken a peronoszpóra átlagosan 5-6 évente idéz elő járványt. A legutóbbi járványkitörés 2010-ben volt, s nem kizárt, hogy az idén ismét bekövetkezik, bár az esélye – ahogy tartja magát a szárazság – egyre inkább csökken. Tavaly nyáron nagy mennyiségben képződött fertőzőanyaga a peronoszpóragombának, és az áttelelés körülményei egészen 2015 márciusának elejéig kiválóak voltak (sok csapadék). Ekkor azonban szárazra fordult az idő, az utóbbi másfél hónap során mindössze 25-30 mm körüli csapadék hullott (a szokásos mennyiségnek alig egyharmada), és ráadásul állandóan élénk a szél, ami fokozza a talaj s benne a peronoszpóragomba oospóráinak kiszáradását. Ha pedig az oospórák kiszáradnak, az jelentősen késleltetheti a kórfolyamat beindulását még abban az esetben is, ha hamarosan megérkezne a csapadék, és a primer fertőzés időjárási föltételei korán teljesülnének.

Ami nehézzé teszi az ilyen helyzeteket, hogy nem lehet pontosan tudni, milyen mértékben és milyen tartósan vesztik el csírázóképességüket a kiszáradó oospórák, ráadásul ez – a termőhelyi sajátosságok, mikroklimatikus különbségek miatt – területenként is jelentősen változhat, ezért nehéz meghatározni a helyes védekezési stratégiát is. Mert érezzük, hogy kicsit azért lazíthatunk, de nem feledkezhetünk meg a biztonságosságról sem. A leghelyesebb, ha akkor kezdjük el a peronoszpóra elleni permetezéseket valamelyik kontakt készítménnyel (pl. Delan 700 WG, Polyram DF), ha a primer fertőzés időjárási föltételei már teljesültek, de a betegség lappangási ideje még nem járt le.

Erről a helyzetről a következő szöveges előrejelzéseimben igyekszem pontos tájékoztatást adni. Egyelőre azonban még a szőlő sincs fogékony állapotban, bár ez napokon belül bekövetkezhet, mihelyt az első levelek átmérője eléri a 3 cm-t.

A lisztharmat esetében a tavalyihoz hasonló általános járványra nem kell számítani, mivel a tavalyi csapadékos ősz nem kedvezett a kórokozó lombon való fölszaporodásának, s a leveleken csak kevés fertőzőanyag képződött. Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy a gomba szövedéke (micélium) 2014 tavaszán behatolt a rügyekbe, és azokban szőlőterületeink nagyobb részén (ahol a téli minimumhőmérséklet nem süllyedt tartósan -13 °C alá) épségben át is telelt. Az idén tehát két forrásból (a tőkék fás kérgén áttelelt termőtestekből kiszóródó aszkospórákkal és a beteg rügyekben meghúzódó micéliummal) is fertőzhet a lisztharmat, ami azért növeli a veszélyt. Hasonló helyzetre utoljára 2011-ben példa.

A lisztharmattal fertőzött rügyek valamivel később fakadnak ki, mint az egészségesek, és belőlük csökevényes hajtások („zászlós hajtások”) fejlődnek, melyek felületét vastagon bevonja a gomba fehér szövedéke. A „zászlós hajtások” megjelenése május első felében (valószínűleg 5-e és 10-e között) várható. Elsősorban azokban az ültetvényekben kell rájuk számítani, ahol tavaly súlyos lisztharmatkárok keletkeztek. Az aszkospórás fertőzés bekövetkezéséhez legalább 1 mm csapadék és közben 10 °C fölötti hőmérséklet szükséges. A lisztharmat ellen sem kell még egyelőre védekezni, de legyünk éberek!

 Szekszárd, 2015. április 20.

Dr. Füzi István

fejlesztőmérnök