Ebből még járvány is lehet: a fertőzési nyomás alapján most a peronoszpóra az első szám...

Ebből még járvány is lehet: a fertőzési nyomás alapján most a peronoszpóra az első számú kórokozó    

Szerajánlat

peronoszpóra ellen

Acrobat MZ WG (2,5 kg/ha) vagy

Enervin (2,5 kg/ha) vagy

Forum R (3-3,5 kg/ha)

lisztharmat ellen

lásd. szöveges rész

Lépten nyomon találkozni a betegség  tüneteivel. Előfordulása általános, a korábbi évekkel ellentétben nem csupán az érzékeny termőhelyekre és fajtákra korlátozódik. Amíg a fürtök fogékony állapotban vannak, és nem köszönt be a száraz, meleg nyár, folyamatosan figyelnünk kell a peronoszpórára. A védekezések száma idén még rekordokat is dönthet.

Első lépésként foglaljuk össze a peronoszpórával kapcsolatos történéseket a kezdetektől, felhsználva az előző két előrejelzésben (május 29., június 9.) taglalt információkat is.

Május hónap első felében termőhelytől függően átlagosan 6-7 alkalommal teljesültek a kórokozó oospórás fertőzésének környezeti körülményei. Ezt követően május 28-án, egy nappal a virágzás kezdete előtt, a Villányi és a Pécsi borvidéken egyaránt megtaláltuk a peronoszpóra tüneteit. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy legnagyobb valószínűséggel a május 14-15-én kialakult veszélyhelyzet okozott tényleges fertőzést (16 °C-os napi középhőmérséklet esetén legalább 9-11 nap kell a tünetek kialakulásához) . Mivel az első tünetek jelentős része már a megtalálásuk napján „kivirágzott” állapotban volt, a peronoszpóra ivartalan spórái május vége óta jelen vannak az ültetvényekben. Azóta számtalan alkalommal jöhetett létre újabb és újabb másodlagos fertőzés. Kiragadva a „Diósviszló 2” elnevezésű meteorológiai mérőállomásunk adatait, a mai napig összesen tízszer következhetett be megbetegedés, az alábbi időpontokban: május 30.,  június 2., 5., 6., 7., 11., 12., 13., 15. és 19. Így nem is meglepő, hogy a szórványosan előforduló kezdeti tünetek után egyre több termőhelyen bukkant fel a betegség. Június 8-án már minden második ültetvényben találtunk olajfoltokat, zömmel a leveleken, de itt-ott fürtmegbetegedés is előfordult. Ezen a napon azok a tünetek is láthatóak voltak, amelyek a május 30-i és a június 2-i fertőzésekből száramztak, hiszen 18 °C-os napi középhőmérséklet mellett mindössze 5-6 nap elegendő volt az olajfoltok kialakulásához.

A mai napon, azaz június 21-én azt tapasztaltuk, hogy a tünetek általánosan mindenütt előfordulnak, gyakoriságuk a lombozaton még permetezett körülmények között is lehet tömeges! Mivel a napi középhőmérséklet jelenleg 19-20 °C körüli (átlagosan 5 napos lappangási idővel számolhatunk),  már a június 15-én bekövetkezett fertőzés tünetei is megjelentek (a június 19-i viszont még nem, erre péntekig várni kell).

A peronoszpóra járványra készül

Képek fentről lefelé haladva: Csillagvölgy dűlő, Cabernet sauvignon; Babarcszőlős, Cabernet franc; Kisharsány, Kékfrankos; Babarcszőlős, Kékfrankos (2016. június 21.)

 

A peronoszpóra kórfolyamatának megértéséhez meg kell említenünk, hogy az előbb leírtak csupán a levélmegbetegedésre vonatkoznak. Hiszen amint a napi középhőmérséklet 17 °C fölé emelkedik, a lombozathoz képest a fürtökön jelentősen megnő a lappangási idő. Június hónap első huszonegy napjának középhőmérséklete meghaladta a 19 °C-ot, és egytelen napon sem volt kevesebb mint 17,5 °C. Ilyen körülmények között a lappangási idő a leveleken 5-6 nap, míg a fürtökön 13-15 nap. Ebből következik, hogy – maradva a „Diósviszló 2” elnevezésű műszer adatainál – az utolsó öt alkalommal bekövetkezett fertőzés (június 11-19.) tünete a fürtökön mindezidáig még meg sem jelenhetett.

Mivel az egymást követő gombanemzedékek inokulumtermelése – folyamatosan kedvező környezeti körülmények mellett – exponenciálisan növekszik, éppen az időben későbbi fertőzések jelenthetik a nagyobb kockázatot a fürtök megbetegedésében. A lombozaton kialakult tünetek száma alapján valószínűsíthető, hogy tömeges fürtfertőzés is bekövetkezett, amivel majd csak június végén, július elején fogunk szembesülni. Ezt elhárítani utólag már nem tudjuk. Egyébként számos félreértés adódik az egyes növényvédő szerek pernoszpóra elleni hatásának megítélésében. Hiszen megeshet, hogy egy hatékony készítmény kijuttatása után közvetelnül tömeges a tünetek megjelenése. Valójában ennek oka bizonyosan nem az adott készítmény hatástalansága, sokkal inkább a korábbi védekezések körülményeit kell alaposan végiggondolni. 

Nyilvánvalóan csupán teljesen permetezetlen ültevényben következhetett be az imént taglalt számos fertőzési helyzet mindegyike. Ehhez képest permetezett viszonyok között mikor jöhetett létre fertőzés? Pl. akkor, amikor a védekezési időközök meghaladták a 10-12 napot, hiszen ilyen mértékű növekedés mellett a legjobb – kontakt mellett felszívódó hatóanyagot tartalmazó – készítmények is csak ennyi ideig képesek védelmet biztosítani. Ez a hiba azonban akkor még javítható, ha a 10-12 napon túl bekövetkezett fertőzés után 48 órán belül gyógyító hatású készítményt (pl. Acrobat MZ WG-t vagy Forum R-t) juttatnak ki. Ennél később azonban a tünetek kialakulását már nem tudjuk megakadályozni. Számos ok mellett gyakran az is előfordul, hogy a zöldmunka hiányosságai miatt a permetezőgép fizikailag nem képes a teljes növényi felületet védeni, vagy épp a gépbeállítás, a lémennyiség nem megfelelő.    

Sokak számára a napokban válik nyilvánvalóvá, hogy a lisztharmat is okozott már megbetegedéseket. Ennek az az magyarázata, hogy a lombozaton még mindig zömmel a levelek fonákján található meg a kórokozó micéliuma, ami egyáltalán nem feltűnő. Viszont ilyenkor a bogyók felületén már könnyedén észrevesszük a lisztharmatbevonatot.

A lisztharmattal fedett bogyók sajnos már menthetetlenek

Babarcszőlős, Kékfrankos (2016. június 21.)

 

 

Mi a teendő?

 

A lisztharmat elleni védekezési stratégia az eddigiekhez képest természetesen nem változott, hiszen a fertőzési nyomás már jóval korábban állandósult. A szőlőfürtök bogyói hozzávetőlegesen (jelenleg már találunk zöldborsó nagyágúakat is) még három hétig fogékonyak a betegségre. Eddig kell használnunk még a speciális lisztharmatölő szereket, ügyelve arra, hogy a korábban megadott szempontok alapján váltogassuk  a hatóanyagcsoportokat és mindegyiket lehetőleg csak egy alkalommal használjuk (1. metrafenon, piriofenon; 2. boszkalid, fluopiram; 3. proquinazid,  quinoxifen; 4. ciflufenamid). Ha négy permetezés nem fedi le a fürtök fogékony időszakát (a virágzás és a fürtzáródás között), akkor a bogyónövekedés időszakában beilleszthetünk egy triazol+kén kombinációval történő védekezést.

Tekintettel a kritikus helyzetre, a további fertőzések elkerülése érdekében az elkövetkezendő időszakban peronoszpóra ellen az alábbi 4 védekezésre alapozott technológiát javasoljuk: dimetomorf hatóanyagú készítmény kétszer (egyszer Acrobat MZ WG 2,5 kg/ha és egyszer Forum R 3,5 kg/ha), váltogatva az Enervinnel (2,5 kg/ha). A permetezési időközök semmiképpen ne haladják meg a 10-12 napot.

Várdomb, 2016. június 21.                                           

Dr. Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök