Jelentősen csökkent a rothadásveszély, de még nem szűnt meg teljesen       ...

Jelentősen csökkent a rothadásveszély, de még nem szűnt meg teljesen      

Szerajánlat kiskertbe

Botritisz ellen:

Rovral Aquaflow 1,0 l/ha

vagy

Scala 1,75 l/ha

Szerajánlat szőlészetbe

Leírás

Augusztus utolsó két hetében az időjárás jellege nem változott. Maradt a meleg, száraz idő, a periódus elején egy-egy esővel, zivatarral tarkítva. A levegő átlagos páratartalma az előző két hetihez képest nemhogy nőtt volna, valamelyest csökkent (ahogy az 1. táblázatból kiolvasható, a Szekszárdi borvidékhez tartozó Szentgál-szőlőhegyen például 65,2%-ról 62,9%-ra), s ugyanígy az eső és harmat okozta nedvességborítottság időtartama is (Szentgál-szőlőhegyen 38-ról 22 órára). Ez egyben azt is jelenti, hogy a szürkerothadás időjárási föltételei egyáltalán nem javultak, sőt valamelyest tovább romlottak augusztus végére. Szerencsére nem kísértett 2015 szelleme, s az idei augusztusvég egészen másként alakult, mint akkor. Remélhetőleg a szeptember se lesz (sokkal) csapadékosabb (2015-ben Szentgál-szőlőhegyen 65,2 mm esett), és akkor a rothadás biztos nem károsít majd jelentősen, legföljebb közepes szinten.

A botritiszveszély azonban még nem szűnt meg teljesen. Ha a szeptember első fele nagyon csapadékos lesz – mint például 2015-ben augusztus utolsó két hete volt – ugyanolyan veszélyhelyzet alakulhat ki, mint akkor, csak fél hónappal későbbre csúsztatva. Egy ilyen csúszásnak azonban hatalmas lehet a jelentősége, hiszen már most dübörög a szüret, és – az időjárást tekintve bármilyen legyen is a folytatás – mire a betegség járvánnyá terebélyesedhetne, addigra a szőlőtermés nagy része már biztonságban (a pincékben vagy a földolgozóhelyiségekben) lesz.

A szürkerothadás föllépésének és az októberig kint maradó szőlők sorsának alakulását illetően nemcsak a július végi–augusztusi, hanem a szeptemberi csapadékviszonyoknak is döntő jelentősége van. Nem is az esők közvetlen hatása a legfontosabb (bár az sem elhanyagolható), hanem az, hogy – a talaj kipárolgásán keresztül – jelentősen növelik a levegő páratartalmát. A magas páratartalmú levegőből pedig, különösen azokon a területeken, ahol az éjszakai minimumhőmérsékletek alacsonyak, a pára könnyen kicsapódik, harmatot képezve a növények felületén, így a szőlőfürtökön is. A napokon – sokszor heteken – át tartó harmatborítás pedig nagyon kedvező föltételeket teremt a botritiszfertőzéshez. Nem mindegy tehát, hogy mennyi csapadék hullik. Minél több, annál magasabbra szökhet a páratartalom, és annál hosszabb időn át képződhet harmat. Az mindenesetre jó jel, hogy jelenleg a talajvíz szintje – a száraz nyár végi időjárásnak köszönhetően – lejjebb húzódott, és így most sok csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy a talajszelvény mélyen átnedvesedjen, s ennek következtében jelentősen megnövekedjen a harmatképződési hajlam. Bár szeptember első napjainak időjárása csapadékosnak ígérkezik, annyi eső remélhetőleg nem lesz, ami a talajnak ezt a relatív vízínségét teljesen megszüntetné. A szántóföldi növényeket termesztők bizonyára érzik, hogy itt egy kis ellenérdekeltség van az ő elvárásaikat illetően, de azt tudomásul kell venni, hogy a vörösborszőlő és a kora őszi vetésű növénykultúrák (repce, őszi árpa) számára ebben az időszakban nem azonos körülmények kívánatosak: előbbinek a szárazság, utóbbiaknak a nedvesebb viszonyok kedveznek. Akik tehát kimagaslóan jó minőségű 2017-es vörösborokat szeretnének majd inni, azok most a szárazságért szorítanak.

A botritisz tüneteivel még a jégvert, lisztharmattól károsított, molyrágta szőlőkben is csak nagyon elvétve lehet találkozni. Ha most viszont csapadékosabb napok jönnek, a rothadó gócok sok helyen hamarosan megjelenhetnek. Minél több eső hullik, annál nagyobb számban. Ez azonban még mindig nem föltétlenül jelent komolyabb veszélyhelyzetet. Ahhoz ugyanis tartósan csapadékos idő kellene, jó kiadós mennyiségekkel. A meteorológiai előrejelzésekben azért érezhetően van egy nagy adag bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy mennyi eső hullik szeptember első napjaiban, és azt illetően is, hogy milyen lesz a folytatás. Úgy tűnik, a nyár végi–kora őszi kánikula most hosszabb időre – talán végleg – megszűnik, de a szárazabb körülmények visszatérésében – miután az eső jól kieste magát – még bizakodhatunk.

 1. táblázat. A szürkerothadás mértéke az időjárás függvényében

Szentgál-szőlőhegy, 2012–2017.

 

Védekezés

A szürkerothadás ellen ilyenkor már csak vészhelyzetekben, egész pontosan a vészhelyzetek megelőzésének érdekében kell védekezni. De mi is az a vészhelyzet? Amikor belátható, hogy a termést a tervezett szüretig nem lehet megóvni úgy, hogy nem teszünk semmit, mert különben teljesen vagy jelentős részben elrothad. Ahhoz, hogy a súlyos kártételt nagy biztonsággal elkerüljük, a szőlőt fürtzáródástól az érés végéig folyamatos védelemben kellene részesíteni, vagyis a speciális botriticidekkel két hetente – ennyi ideig tart a leghatékonyabb készítmények védőhatása – kellene permetezni. Ez összesen 5-6 szürkerothadás elleni védekezést jelentene, amit a pénztárca – mivel itt igen költséges beavatkozásokról van szó – nem bír el. Ezért szoktunk célirányosan védekezni akkor, amikor nagyon szükséges, vagyis számítani lehet a vészhelyzet kialakulására. Az idén még nem érkezett el ez a pillanat – bízzunk benne, hogy nem is fog –, de hogy elérkezik-e egyáltalán, az most már egyértelműen a szeptember első felének időjárásától függ.

Fontos tisztázni: attól, hogy most 2-3 nap alatt lehullik majd 30-40 mm (vagy ennél is több) csapadék, még nem kell megkongatni a vészharangokat. A vészhelyzet kialakulásának ez csak az első lépcsőfoka lesz. Ha a többi lépcsőfok kimarad, nincs mitől tartani. A csapadékot követően ugyanis még sok olyan nap kell, amikor harmat képződik, majd újabb nagy mennyiségű esőknek kell következniük a még intenzívebb harmatképződéshez, aztán megint újabb esőknek és így tovább, amíg azt nem vesszük észre, hogy rothad a szőlő. A kritikus pillanat akkor van, amikor a fürtök rothadásának mértéke megközelíti az 5%-ot. Ez az utolsó pillanat a védekezésre. Nem ekkor, hanem napokkal ezt megelőzően kell védekeznünk, amikor – az időjárás és a fertőzöttség alakulását figyelve – már sejteni lehet, hogy ez lesz belőle.

Persze, szerencsére ez csak egy vízió, joggal bízhatunk benne, hogy nem így lesz, semmiféle védekezésre nem lesz már szükség. De azért vigyázzunk, hogy a bizalmunk ne legyen vakbizalom, hiszen az előző három év azért ott áll figyelmeztetőleg (1. táblázat). Ha a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg és védekezésre lenne szükség, a Scala, Rovral Aquaflow, Teldor 500 SC, Switch 62,5 WG, Chorus 50 WG szerek közül válasszunk egyet, ügyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betarthatóságára. Nyilván itt már csak a késői, rothadásra viszonylag hajlamos vörös- és fehérborszőlő-fajták permetezése jöhet szóba. Négy tényező: az érési ütem, a fertőzöttség, a csapadékmennyiség és a harmatképződés alakulását kell egyszerre figyelnünk, és szükség esetén döntenünk a kémiai beavatkozásról. Sajnos, erre egyelőre nincs semmilyen megbízható számítógépes program, amely helyettünk döntene. Előrejelzésünkkel mi is csak irányelveket tudunk mutatni, amelyek segítségre lehetnek a döntéshozatalban.

Szekszárd, 2017. szeptember 2.

Dr. Füzi István és Dr. Hoffmann Péter

fejlesztőmérnökök

Segítőink voltak:

Schmidt Ágnes

Horváth Edit

Mérai Imre

Pintér Tamás