Jó közepes erősségű lisztharmatfertőzést hozhat az idei év, a peronoszpóra föllépésének...

Jó közepes erősségű lisztharmatfertőzést hozhat az idei év, a peronoszpóra föllépésének esélye folyamatosan csökken   X

Szerajánlat

Lisztharmat ellen:

Vivando 0,2 l/ha + Systhane Duplo 0,12 l/ha

Kumulus S 5 kg/ha vagy Karathane Star 0,6 l/ha

Peronoszpóra ellen:

Delan 700 WG 0,5 kg/ha

vagy Polyram DF 2 kg/ha

Leírás

 

A peronoszpóra primer fertőzésének időjárási föltételei május 2-án teljesültek, tényleges fertőzés azonban – ahogy erre számítani lehetett – nem történt. A gomba avarszinten áttelelt oospórái vélhetőleg teljesen kiszáradtak, elvesztették csírázóképességüket, és sok csapadékra lesz szükségük, hogy visszanyerjék. Ha az időjárás csapadékosra is fordulna, valószínűleg több (akár 5-15) alkalommal is teljesülniük kellene a primer fertőzés meteorológiai föltételeinek a kórfolyamat beindulásához. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, így nagyon valószínűnek látszik, hogy korai járvány már nem tud kialakulni, legföljebb késői, ami már csak egyes fajták (pl. Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon) termését veszélyeztetheti. Pillanatnyilag nincs peronoszpóraveszély, s nagyobb mennyiségű csapadékra a meteorológiai előrejelzések szerint legközelebb május 14-e és 16-a között van kilátás. Kérdés, persze, hogy az esőt hozó front egyáltalán ideér-e, vagy – ahogy eddig is gyakran megesett – kikerül bennünket. Ha jelentős mennyiségű csapadék hullana is, pánikra akkor sincs semmi ok, mert a peronoszpórás megbetegedés – a fertőzőanyag föltételezett hiánya miatt – egyelőre csaknem teljesen kizárható.

Május 2-án a lisztharmat aszkospórás fertőzéséhez is létrejöttek a megfelelő körülmények. A betegség tüneteinek, a pár mm átmérőjű lisztharmattelepeknek 8 napos lappangás után, május 10-én kellett volna megjelenniük a tőkék fás kérgéhez legközelebb eső levelek fonákján. Néhány telep meg is jelent ekkor, többségük azonban csak egy-két napos késéssel, május 11-én vagy 12-én vált láthatóvá. A tünetek előfordulása rendkívül változó: egyes termőhelyeken (pl. Faluhelyen, a Cinka dűlőben és Bátaapáti környékén) igen gyakoriak (6–25%), míg másutt (pl. a Porkoláb-völgyben és Sióagárd környékén) meglehetősen ritkák, mindössze 1-2%-os gyakorisággal találhatók meg a tesztfajtaként használt Kékfrankos megfelelő helyzetű levelein. Hogy mi ennek az oka, nehéz pontosan meghatározni, annyi azonban bizonyos, hogy a betegség fertőzési nyomása termőhelyenként jelentősen különbözhet majd. Ahol most sok a tünet, a fogékonyabb fajtákban ismét küzdeni kell majd a lisztharmattal, ahol pedig kevés, ott nyugodalmasabbnak ígérkezik a szezon. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy olyan ültetvényekben, ahol a legkorábban fakadt és legintenzívebben fejlődött a szőlő, már volt egy korábbi aszkospórás fertőzés is április 18-án vagy 19-én, s az ennek következtében megjelent lisztharmattelepek környékén már a másodlagos (konídiumos) fertőzés tünetei is szórványosan föllelhetők. Igaz, ilyen ültetvényből azért nincs sok. Kisebb a veszély azokban a szőlőskertekben, ahol tavaly augusztusban a Cantust használták a botritisz elhárítására és a lisztharmat elleni lombvédelem céljából. Itt akár teljes tünetmentesség is előadódhat, ami azt jelenti, hogy a kórokozónak esélye sincs a fölszaporodásra a bogyók fogékony időszakában. A legnagyobb veszélyben azok az ültetvények vannak, ahol tavaly súlyos károkat okozott a lisztharmat, behatolt a rügyekbe is, és most ezekből a beteg rügyekből előtörtek az ún. „zászlós hajtások”. Május 5-e óta egyre többet találunk belőlük. Egyes helyeken 5% körüli gyakorisággal fordulnak elő a tőkéken, ami már önmagában járványveszélyt jelent, persze, csak helyi szinten, az adott ültetvényben vagy a közvetlen környékén. Nem kell számítani rájuk – még ha súlyos lisztharmatkárt szenvedett is tavaly az ültetvény – olyan területeken, ahol a 2014-es és a 2015-ös év határán -13 °C alá süllyedt a hőmérséklet. A szőlőkbe kihelyezett automata meteorológiai mérőállomásaink közül a mőcsényi mérte a legalacsonyabb (-18,8 °C), a faluhelyi a legmagasabb minimumhőmérsékletet (-11,5 °C) szilveszterkor, Szentgál-szőlőhegyen pedig -15,6 °C volt. Ennek megfelelően Faluhelyen sok a „zászlós hajtás”, de találtunk a Cinka dűlőben és a Porkoláb-völgyben is néhányat, míg például Mőcsény és Sióagárd környékén, valamint Szentgál-szőlőhegyen egyet sem. A „zászlós hajtások” szórványos előfordulása (1% alatti gyakoriság) esetén gócos megbetegedés alakulhat ki. Mindebből az látszik, hogy az idén rendkívül színes a kép, és ha azt mondjuk, hogy jó közepes erősségű lisztharmatfertőzésre kell számítani, az csak nagy általánosságban igaz. Lehetséges, hogy az egyes ültetvényekben a közepes fertőzési nyomás lesz a legritkább.

A lisztharmat elleni védekezést mindenki úgy végezze, mintha súlyos fertőzéssel kéne megküzdenie (lehetséges ugyanis, hogy tényleg avval kell). A lazább hozzáállás csak azok számára lehet biztonságos, akik járatosak a tünetek korai fölismerésében, és meggyőződtek róla, hogy náluk nincs nagy veszély. Az időjárás kedvező a lisztharmat konídiumos fertőzéshez, a betegség lappangási ideje a jelenlegi, 18 °C körüli átlaghőmérsékleten 8 nap. A fertőzéstől számítva ennyi idő kell az újabb gombanemzedék telepeinek kifejlődéséhez.

Balról jobbra: Április 19-ei aszkospórás fertőzés tünete szőlőlevél fonákján; Május 2-ai aszkospórás fertőzésből eredő fiatal lisztharmattelep szőlőlevél fonákján; Beteg rügyből előtört „zászlós hajtás” a lisztharmatgomba fehér szövedékével; A „zászlós hajtások” lisztharmatos leveleinek széle fölpöndörödik, erről könnyen fölismerhetők (Szekszárdi borvidék, 2015. május 5–11.)

A lisztharmat elhárítását szolgáló permetezési program második lépéseként (az első lépés a Kumulus volt), még a virágzás megindulása előtt, a Vivando (0,2 l/ha) és a Systhane Duplo (0,12 l/ha) kombinációját permetezzük ki. Ha az ültetvényt tavaly jelentősen károsította a lisztharmat, kontakt lisztharmatölő szert (Karathane Star 0,6 l/ha vagy Kumulus S 5,0 kg/ha) is keverjünk melléjük a már jelenlevő lisztharmatbevonat gyérítése és a kórokozó szétterjedésének megakadályozása céljából. Ugyanígy járjanak el azok is, akiknél ez csak az első permetezés lesz. Ahol a virágzás még távolinak tűnik, előbb valamelyik kontakt készítménnyel kezeljük a szőlőt, és csak utána, kb. egy hét múlva a speciális szerekkel (Vivando + Systhane Duplo). A peronoszpóra ellen pillanatnyilag nem szükséges védekezni, de ha a primer fertőzés föltételei teljesülnek, a betegség lappangási idejének lejárta előtt permetezzünk ki egy kontakt készítményt. Még ésszerűbb megoldás a lisztharmatölő szerek mellé eleve kombinálni egy peronoszpóraölő kontakt készítményt (Delan 700 WG 0,5 kg/ha vagy Polyram DF 2,0 kg/ha) is.

Szekszárd, 2015. május 12.

Füzi István

fejlesztőmérnök