Május 10-éig eldőlhet, mennyire lesz lisztharmatveszélyes az idei év (2015. május 2.)...

Május 10-éig eldőlhet, mennyire lesz lisztharmatveszélyes az idei év (2015. május 2.)   Május 5-én megjelentek az első "zászlók" (lásd a kiegészítést alul)  

Szerajánlat

Lisztharmat ellen:

Kumulus S 5 kg/ha

Peronoszpóra ellen:

Delan 700 WG 0,5 kg/ha

vagy Polyram DF 2 kg/ha

Leírás

A szőlő az elmúlt 12 nap folyamán töretlenül fejlődött, lombja most már mindenütt fogékony a peronoszpórára és a lisztharmatra egyaránt.

Ha nehezen is, az esőfelhők végre idetaláltak, 2015. május 2-án két borvidékünkön 5-15 mm csapadék hullott. Már ideje is volt egy – kis túlzással – kiadós esőnek, hiszen az elmúlt két hónap során (március 3-ától május 1-jéig) összesen 25-30 mm hullott, ami az ilyenkor szokásos mennyiségnek (100-120 mm) csak töredéke. Az eső azonban nemcsak a szőlőt frissítette föl, gombakórokozóinak is adott egy halvány esélyt, hogy fertőzési „tevékenységüket” elkezdhessék. A primer fertőzés föltételei legalábbis teljesültek úgy a lisztharmat, mint a peronoszpóra esetében. Hogy a fertőzés tényleg bekövetkezett-e, az ilyen szárazság után már nem annyira biztos, sőt a peronoszpórát illetően kifejezetten valószínűtlen. A két betegség lappangási ideje hasonló, 18 °C-os átlaghőmérsékleten, ami a következő napokban várható, mindössze 6-8 nap (a peronoszpóráé 6, a lisztharmaté 8), s ez azt jelenti, hogy a lisztharmat aszkospórás fertőzésének tünetei május 10-én megjelenhetnek.

Balról jobbra: A szőlő hajtásai helyenként már 6-7 levelesek; A tőkék fás kérgéhez legközelebb eső levélkék fonákján kell majd keresni az aszkospórás lisztharmatfertőzés első tüneteit; A tavalyi súlyos lisztharmatfertőzést a vesszők sötétbarna foltosodása jelzi; Helyenként a tőkéken maradt fürtmúmiák is árulkodnak (Szekszárd/Faluhely, 2015. május 2.)

A lisztharmat fertőzési nyomását a primer fertőzés koraisága és előfordulási gyakorisága határozza meg. Az idén nem számítunk nagy gyakoriságú aszkospórás fertőzésre, s most már úgy tűnik, hogy nagyon koraira sem, ami járványmentes évet valószínűsít, legalábbis általánosságban. Helyi jelleggel (egy-egy ültetvényben, termőhelyen) ugyanakkor nem zárható ki a járványkitörés a várható micéliumos rügyfertőzés miatt. Erre elsősorban olyan helyeken kell számítani, ahol tavaly jelentős kárt okozott a lisztharmat. A micéliumos rügyfertőzés következményeként előtörő ún. „zászlós hajtások” fölbukkanása néhány nappal megelőzheti az aszkospórás fertőzés tüneteinek (pár mm átmérőjű lisztharmattelepek a tőkék fás kérgéhez legközelebb eső levelek fonákján) megjelenését. A lisztharmat idei föllépését illetően biztosat majd csak a tünetek megjelenése után, azaz 8-9 nap múlva lehet mondani.

A peronoszpóra primer fertőzése olyan években szokott bekövetkezni az első adandó alkalommal, vagyis az időjárási föltételek első teljesülésekor, amikor az áttelelés körülményei zavartalanok, azaz a nyugalmi időszakban és a vegetáció elején bőséges a csapadék. Most nem ez a helyzet, hiszen az utóbbi két hónap időjárása rendkívül száraz volt. Föltételezhető, hogy a gomba oospórái kiszáradtak, s csírázóképességük visszanyeréséhez sok csapadékra lesz ismét szükségük, egyszeri 5-15 mm nem elegendő számukra a kórfolyamat beindításához.

Az elkövetkező napok legfontosabb szőlővédelmi föladata a lisztharmat másodlagos fertőzésének megakadályozása lesz. E célból a Kumulus S-t juttassuk ki 5 kg/ha-os adagban május 8-áig, még mielőbb az aszkospórás fertőzés tünetei vagy a „zászlós hajtások” megjelennek. A peronoszpóraveszély elenyésző, a teljes biztonság érdekében azonban egy kontakt peronoszpóraölő készítmény (Delan 700 WG 0,5 kg/ha vagy Polyram DF 2 kg/ha) kombinálása a Kumulus mellé megfontolandó. A levél-és gubacsatkák károsítása nem számottevő. A szőlő egyenletes, gyors fejlődése miatt speciális atkaölő szerek használata általában nem indokolt, a Kumulus atkagyérítő mellékhatása elegendőnek látszik.

 

 Szekszárd, 2015. május 2.

Dr. Füzi István

fejlesztőmérnök

Kiegészítés: Előzetes számításaink alapján május 5-e és 10-e közé vártuk a szőlőlisztharmat micéliumos rügyfertőzéséből eredő tünetek, az ún. „zászlós hajtások” megjelenését. A tünetek május 5-én rendre meg is jelentek, ami arra figyelmeztet, hogy a lisztharmat másodlagos (konídiumos) fertőzése ezen a napon kezdetét vette. Az időjárás kifejezetten kedvez a konídiumos fertőzésnek, nagy veszély azonban egyelőre nincs, mivel a „zászlós hajtások” csak elvétve fordulnak elő. Hoffmann Péter kollégámmal eddig mindössze hármat találtunk, azokat is kizárólag olyan ültetvényekben, ahol tavaly nagy kárt okozott a lisztharmat. Mivel a kórokozó konídiumainak térbeli terjedése korlátozott, másodlagos fertőzésre egyelőre csak a „zászlós hajtások” közvetlen környezetében kell számítani. Jelenleg tehát azoknak az ültetvényeknek a permetezése sürgős, amelyekben tavaly jelentős lisztharmat-fertőzöttség alakult ki, s így a rügyfertőzés bekövetkezhetett. Ezekben az ültetvényekben – ha még nem történt meg – a Kumulus S 5 kg/ha-os adagját mielőbb juttassuk ki a betegség terjedésének megakadályozására.

Bal oldali és középső kép: A lisztharmatgomba szövedéke (micélium) tavaly tavasszal hatolt be a rügyekbe, és az élő növényi szöveteken áttelelt. Idén tavasszal, ahogy a hőmérséklet emelkedett, és a szőlő nedvkeringése megkezdődött, a gombaszövedék is fejlődésnek indult. Finoman behálózta a fiatal hajtások egyes részeit (vitorla, levelek, fürtkezdemények), s a szövedéken megjelentek a gomba másodlagos fertőzését biztosító ivartalan szaporítóképletek, a konídiumok. Ezek hatalmas tömegétől fehérlenek a fertőzött növényi részek. (Szekszárd/Faluhely, 2015. május 5.)

Jobb oldali kép: A szőlő levelein egyes helyeken nagy gyakorisággal fordulnak elő apró, többnyire kerek, világossárga foltok, amelyek a szántóföldekről elsodródott gyomirtó szerek károsításának következményei. Ez a jelenség minden évben megfigyelhető, az idén azonban jóval szembetűnőbb, aminek oka a szeles, száraz időjárás. A szél nagy távolságokra (olyan ültetvényekbe is, amelyeknek a közelében sincs szántóföld) elszállíthatja a porszemcsékhez kötődött gyomirtószer-molekulákat, és ha azok a szőlő leveleire kerülnek, nedvesség hatására aktivizálódnak, kis helyen elszínezik a levélszövetet. A dolognak gyakorlati jelentősége nincsen. A szántóföldekről a szőlőre történő közvetlen gyomirtószer-rásodródás más, az súlyos problémát okozhat. (Szekszárd/Porkoláb-völgy, 2015. május 6.)

Szekszárd, 2015. május 6.

Füzi István

fejlesztőmérnök