Megjelent a peronoszpóra, "berobbanás" előtt a lisztharmat    

Megjelent a peronoszpóra, "berobbanás" előtt a lisztharmat    

Szerajánlat

Lisztharmat ellen:

Vivando 0,25 l/ha + Systhane Duplo 0,12 l/ha

Peronoszpóra ellen:

Delan 700 WG 0,5 kg/ha

vagy Polyram DF 2 kg/ha

vagy Acrobat MZ WG 2 kg/ha

vagy Forum R 3 kg/ha

vagy Enervin 2,5 kg/ha

Leírás

A szőlő javában virágzik, helyenként már a bogyók is kötődnek. A hőmérséklet ugyan kissé magasabb az optimálisnál, de mivel a levegő páratartalma is elég magas, alapvetően kedvezőek a körülmények a virágzáshoz. Mivel az elkövetkező napokban is hasonló időjárás várható, a virágok remélhetőleg jól termékenyülnek.

Előző írásomban részletesen taglaltam, hogy a nagy esők után a peronoszpóra várható megjelenését és föllépését illetően van egy jó adag bizonytalanság. Lényegében háromféle forgatókönyv valamelyikének megvalósulására lehetett számítani. A legoptimistább változat az lett volna, hogy a betegségnek egyáltalán nem jelennek meg tünetei, a legpesszimistább verzió súlyos károkkal járó fertőzést vetített előre, és számolni kellett avval a lehetőséggel is, hogy megjelennek ugyan a tünetek, de ez egyelőre nem jár gazdasági kárral. A három közül ez utóbbi tűnt a legvalószínűbbnek, és végül ez is történt. Két borvidékünkön megjelent a peronoszpóra, de – június 3-án és 4-én végzett fölméréseink alapján – csak nagyon elszórtan mutatkoznak a tünetei. Órákon át tartó keresgélés után találtam egy „kivirágzott” foltot a Sióagárd melletti Leányvárban, egy „olajfoltot”, ami fél nappal később dunsztosüvegben „kivirágzott”, a Porkoláb-völgyben és jóval nagyobb gyakorisággal, több foltot is Mőcsény környékén. Mivel – a meteorológiai előrejelzések szerint – az elkövetkező időszak alapvetően száraznak ígérkezik, a betegség stagnálására vagy legföljebb lassú terjedésére kell számítani. Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról sem, hogy innentől kezdve a másodlagos fertőzéssel is számolni kell, amelynek föltételei sokkal könnyebben teljesülnek, mint az elsődlegeséi. Sokszor elegendő egy futó zápor (olyan, ami ma délután hullott egyes területeken), és máris ott a következő fertőzési hullám. Jó tudni azt is, hogy az idő melegedésével a betegség lappangási ideje levélen akár 4 napra lerövidülhet, míg fürtön – ezzel ellentétben – akár 18 napra is megnyúlhat.

A lisztharmatgombának a harmadik–negyedik nemzedéke támadja a leveleket, és mióta a virágzás elkezdődött, már a bogyókezdeményeket is. A gomba szövedéke helyenként már sűrűn borítja a levelek fonákját s azok színén is egyre inkább szétterjed. Fürttünetek is előfordulnak, de egyelőre nem gyakoriak, majd a bogyók megkötődése után válnak tömegessé. Ekkor fog ismét – mint általában minden lisztharmatos évben – elhangozni, hogy „berobbant a lisztharmat”, elsősorban azok szájából, akik nem vették észre idejében az intő előjeleket. Pedig ezek az előjelek már május 5-e óta figyelmeztetnek bennünket az egyre közeledő veszélyre. Azt is megírtuk már, hogy összességében nem lesz annyira elsöprő erejű a járvány, mint tavaly, nagy általánosságban jó közepes szintű fertőzésre kell számítani, de sok ültetvényben ismét keményen küzdeni kell majd a lisztharmattal. Jelenleg 25 °C körüli az átlaghőmérséklet, ami a kórokozó terjedése szempontjából optimális, az egyes gombanemzedékek ilyenkor 5-6 naponta követik egymást, s népességük mindig hatványozottan növekszik.

 

 

Balról jobbra: Peronoszpóra „olajfoltja” szőlőlevélen; Peronoszpórakivirágzás a levél fonákján; Sűrű lisztharmatbevonat szőlőlevél fonákján; A lisztharmat kezd szétterjedni a levelek színén is (Mőcsény, Sióagárd, Szekszárd/Faluhely és Porkoláb-völgy, 2015. június 3–4.)

Június 1-je óta mindenfelé észlelhetők a botritiszes virág- és esetenként levélfertőzés tünetei, különösen a Kékfrankos fajtájú ültetvényekben. A beteg fürtrészek elszáradnak, a leveleken – elsősorban jégvert ültetvényekben – nagy kiterjedésű barna foltok keletkeznek. Néha tisztán kivehető a kórokozó penészgyepe is a beteg részeken, de van, hogy csak az elhalás látszik. A fertőzés a május 20-a és 25-e közötti napok csapadékos időjárásának következménye. Ha 10-15%-nál nem magasabb a kieső fürtrészek aránya, kár nem keletkezik, a szőlő a bogyók erőteljesebb kitelésével kompenzálja a veszteséget. Egyébként is sok a fürt, helyenként valószínűleg ritkítani kell majd őket.

Egyes ültetvényekben szokatlanul gyakori a szőlőmolyok hernyóinak károsítása is, de ezekre ugyanaz vonatkozik, mint a botritiszfertőzésre: jelenlétük általában nem jár termésveszteséggel, így védekezni nem szükséges ellenük (a lárvák egyébként is hamarosan bebábozódnak). Figyelni kell majd ugyanakkor a második nemzedékükre, mert annak károsítása már jelentősebb lehet.

A korábbi évekhez képest többfelé fordul elő a vashiány következtében föllépő mészklorózis is. A beteg tőkék hajtásvégei sárgulnak, csak a levelek erei maradnak zöld színűek. A jelenség oka abban keresendő, hogy a több mint két hónapon át tartó szárazságot hirtelen csapadékbőség követte, s a talaj levegőtlenné vált, ami akadályozza a szőlő számára a vas fölvételét (a talajban levő mész megköti a vasat). Ahol csak enyhe a megbetegedés, a gyógyulás előbb-utóbb magától is bekövetkezhet, ahol viszont súlyos, ott mielőbb pótolni kell a vasat levéltrágya formájában.

Balról jobbra: Botritiszfertőzés következtében elhalt fürtrészek; Botritiszes levélfertőzés; Szőlőmoly lárvája a fürtvirágzatban; Vashiány következtében föllépő levélsárgulás (Harc és Szentgál-szőlőhegy, 2015. június 2.)

A lisztharmat elleni programszerű védekezést haladéktalanul folytatni kell, lehetőleg 10 napnál nem hosszabb időközönként. Ajánlatunkban most ismét a Vivando (0,25 l/ha) és valamelyik triazol (pl. Systhane Duplo 0,12 l/ha) kombinációja következik. Tíznaponkénti védekezés esetén a peronoszpóra ellen elegendő kontakt szereket (Delan 700 WG 0,5 kg/ha vagy Polyram DF 2 kg/ha) kombinálni melléjük, nagyobb azonban a biztonság ha szisztemikus/mélyhatású + kontakt készítményeket használunk. A dimetomorf hatóanyagúakat (Acrobat MZ WG 2 kg/ha vagy Forum R 3 kg/ha) váltogatva juttassuk ki az Enervinnel (2,5 kg/ha). Ez utóbbi készítmény különösen a fürtök védelmében nyújthat sok pluszt a kontakt szerekhez képest.

Szekszárd, 2015. június 4.

Füzi István

fejlesztőmérnök

KIEGÉSZÍTÉS

 Már a bogyókon a lisztharmat!

A szőlő 10-13 napja virágzik, ami egyben azt is jelenti, hogy ennyi ideje fertőzi már a lisztharmat a bogyókat. Mivel a betegség lappangási ideje a jelenlegi időjárás mellett (24-25 °C-os átlaghőmérsékleten) kb. 6 nap, érthető, hogy egyre-másra jelennek meg a lisztharmatos bogyók. Persze, most még nincs olyan sok belőlük, keresgélni kell őket, s a felületes keresgélő szeme könnyen elsiklik fölöttük. Pedig ezek újabb figyelmeztető jelek, ahol előfordulnak, ott nagy a baj. Amit ugyanis látunk, az csak töredéke annak a fertőzésnek, ami lappangó formában már jelen van.

A bogyók megbetegedése a virágzás kezdetétől 40-50 napon keresztül folyamatosan zajlik (ha még sokáig tartja magát a kánikula, az idén inkább 40 nap lesz, mint 50), minden egyes napon újabb és újabb fertőzések következnek be. A fertőzés elsődleges időjárási föltétele a hőmérséklet, ami jelenleg optimális a kórokozó számára. Ami spóra (konídium) most fertőzést okozhat, mert olyan helyzetben van, az biztos, hogy okoz is. Ha a jelenleginél még 5-10 °C-kal magasabbak vagy akár 15-20 °C-kal alacsonyabbak lennének a napi maximumok, a fertőzési folyamat akkor sem állna meg, csak lelassulna.

Végezetül egy kis számtan. Vegyünk egy képzeletbeli ültetvényt, amelyet mostanáig nem permeteztünk, és ahol a lisztharmatgomba első nemzedékének tőkénként egyetlen telepe fordult csak elő a levelek fonákján még valamikor május első felében. Ezen a telepen mondjuk 10000 db (10⁴) spóra (konídium) képződött. Az első telepek megjelenése óta 4 hét telt el, jelenleg a gombának már az ötödik nemzedéke fertőz, és a gombanépesség nemzedékenként mindig a tízszeresére nő (10 X 10 X 10 X 10 = 10⁴). Ha tehát néhány nap múlva majd az ötödik nemzedék fertőzéséből eredő tünetek is megjelennek, az tőkénként 10⁴ X 10⁴ = 10⁸, azaz százmillió spórát tesz ki. Ekkor a bogyók megbetegedéséből észrevesszük, hogy baj van, és egy olyan átütő kémiai védekezéssel próbáljuk a termést megmenteni, ami „tűzoltásszerűen” is 99%-os hatékonysággal kecsegtet. Most tegyük föl, hogy a százmillió spórából csak minden ezredik, azaz százezer fog ismét fertőzni, de ezt a támadást a kémiai védekezésünk 99%-os hatékonysággal elhárítja. Marad tőkénként ezer fertőzés…

No, ezért nem szabad hagyni a helyzetet eddig fajulni. Ha már előzőleg is védekeztünk volna, és a százmillió helyett százezer spóra (ez tíz parányi lisztharmattelepet jelent, alig észrevehető) lett volna a kiindulási alap, akkor az ezer helyett tőkénként egyetlen fertőzésünk – ha ez bogyón van, akkor egy beteg bogyónk – lenne.

Bal oldali kép: Szabad szemmel még nem látható, leheletfinom lisztharmatbevonat a nagyobb szőlőbogyón (6 nappal ezelőtt bekövetkezett fertőzésből); Középső kép: A láthatóság határán (sűrűbb a penészgyep, a fertőzés 7-8 napja lehetett); Jobb oldali kép: Vastag, szabad szemmel is jól látható lisztharmatbevonat a mintegy 10 napja bekövetkezett bogyófertőzés nyomán (Szekszárd/Faluhely, 2015. június 9.)

 

 

Szekszárd, 2015. június 9.

 

Füzi István

fejlesztőmérnök