Megjelent a peronoszpóra, de az időjárás inkább a lisztharmatnak kedvez          ...

Megjelent a peronoszpóra, de az időjárás inkább a lisztharmatnak kedvez              

Szerajánlat

lisztharmat és botritisz ellen

Collis SC (0,4 l/ha) vagy

lisztharmat ellen

Vivando (0,25 l/ha) + Systhane Duplo (0,13 l/ha)

peronoszpóra ellen

Delan 700 WG (0,5 kg/ha) vagy

Polyram DF (2,0 kg/ha) vagy

Enervin (2,5 kg/ha)

       A szőlő rohamléptekben fejlődik, 10-12 napja zavartalanul virágzik, a kötődés nyomán már megjelentek a fiatal bogyók. Változó mértékben, de a botritisz, a szőlőmoly és a június 4-én érkezett jégeső egyaránt károsította a fürtöket, megjelent a peronoszpóra, és kedvező időjárási körülmények mellett a lisztharmatgomba nemzedékei gyorsan váltják egymást.

        A május 21-e és 26-a közötti csapadékos időjárást követően június első napjaira vártuk a peronoszpóra tüneteinek megjelenését. Ehhez képest néhány napos késéssel, június 5-én bukkantak fel az első olajfoltok. Az egy nappal később gyűjtött és nylonzacskóban tárolt levelek fonákján ma reggelre megjelentek a sporangiumtartó gyepek. A tünetek előfordulási gyakorisága meglehetősen szerény, pedig ennyire kedvező fertőzési feltételek után akár tömeges is lehetne. A helyzet arra enged következtetni, hogy a március-április hónapok száraz időjárása valóban rossz hatással volt az áttelelt fertőzőanyagra. A továbbiakban arra kell számítani, hogy az olajfoltokon képződő sporangiumok már egy kisebb eső hatására is előidézik a másodlagos fertőzéseket. Alapvetően a csapadékviszonyok határozzák majd meg, hogy a betegség csupán észlelési szinten marad fenn, vagy a gyakoribb csapadék nyomán képes lesz erőteljesebben felszaporodni és komolyabb megbetegedést előidézni.

Peronoszpóra tünete a levél színén (június 6.) és fonákján (június 7.) (Babarcszőlős, Kékfrankos)

     A lisztharmatgomba számára jelenleg sokkal kedvezőbb az időjárás. Ilyen hőmérsékleti viszonyok mellett (24-26 °C-os napi átlaghőmérséklet) az egyes generációk egy hétnél rövidebb idő alatt fejlődnek ki. A gondos permetezés ellenére sok ültetvényben fellelhetőek a betegség tünetei. Így június első dekádjában már jól érzékelhető, hogy az indulófertőzés mértékétől függően a fertőzési nyomás ültetvényenként óriási különbségeket mutat. A legtöbb termőhelyen a peronoszpórához hasonlóan csak elvétve találni tüneteket, másutt majd minden tőkén előfordul egy-egy micéliumtelep, míg akad olyan szőlő, ahol járványhelyzet alakult ki. Legutóbbi megfigyelésem alkalmával bukkantam rá Babarcszőlősön egy olyan Kékfrankos fajtájú ültetvényre, amelyben egyes tőkék lombozatán már most 50%-ot is meghaladó a lisztharmatborítottság. Korábban arról számoltam be, hogy a Villányi és a Pécsi borvidéken nem sikerült „zászlós hajtást” találni, azonban ebben az ültetvényben az aszkospórás fertőzés mellett az ivartalan telelési forma jelenléte is közrejátszott ennek a szokatlanul erős fertőzési nyomásnak a kialakulásához. A „zászlós hajtások” közvetlen szomszédságában a fürtkocsányok megbetegedése is megfigyelhető; nagy valószínűséggel a jövő hét folyamán, a fiatal bogyókon is megjelennek a konídiumpárnácskák.

A korai és súlyos lisztharmatfertőzés ebben az ültetvényben a tavalyi járványra emlékeztet (Babarcszőlős, Kékfrankos, június 6.)

     A korábbi évekhez képest gyakrabban találni molykártételt. A tünetek már a bimbós fürtökön is megfigyelhetőek voltak, mint ahogy a botritiszfertőzés is megelőzte a virágzást. Egynémely termőhelyen szinte minden tőkén találni leszáradt fürtrészeket, ahol viszont a botriticid hatású készítmények kijuttatása valamilyen oknál fogva megelőzte a virágzást és a május 21-26. közötti esős periódust, szinte nyomokban sem látni megbetegedést. Elsősorban a Kékfrankos fajta érintett. Ezen a fajtán abiotikus tényezők (pl. magas hőmérséklet) okozta kötődési problémák is látszanak. Június 4-én a Villányi borvidék egyes részeit jégeső érte el, amelynek nyomai bizony a fürtökön is fellelhetőek. A kártétel mértéke nagyon változó. A jégverés okozta sebzéseken nedvesség hatására még a lombozaton is könnyedén kialakulhat botritiszfertőzés.

Balra fenn: botritiszfertőzés nyomán elhalt fürtrészlet (Országút alatti dűlő, Kékfrankos):

Jobbra fenn: rossz kötődés miatt kialakult erősen madárkás fürt (Babarcszőlős, Kékfrankos)

Alul: molykártétel ritkítja a kötődő bogyókat (Babarcszőlős, Kékfrankos ill. Portugieser, Országút alatti dűlő)

(június 3-6.)

 

Mi a teendő?

 

     A teljes biztonság jegyében a lisztharmat elleni védekezést továbbra is 10-11 napos permetezési időközökkel szükséges folytatni. A Collis SC után a következő lépésként ismételten a Vivando (0,25 l/ha) és a Systhane Duplo (0,13 l/ha) kombinációját javasoljuk. Azonban a jégverte ültetvényekben a tankkeveréket úgy állítsuk össze, hogy lehetőleg szereplejen benne botriticid hatással rendelkező hatóanyag is. Ilyen gyakori permetezési időközök esetén általában elegendő kontakt készítményt választani peronoszpóra ellen (Delan 700 WG 0,5 kg/ha vagy Polyram DF 2,0 kg/ha), amely preventív védelmet biztosít a zöld növényi felületre kerülő sporangiumok támadása ellen. Ennél nagyobb biztonságot jelent az Enervin (2,5 kg/ha) használata. Ahol erősebb molyfertőzést tapasztalunk, megfontolandó felkészülni a második nemzedék elleni védekezésre.

Várdomb, 2015. június 7.                                                                  

Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök