Megjelent a peronoszpóra, kezdődik a virágzás  

Megjelent a peronoszpóra, kezdődik a virágzás  

Szerajánlat

lisztharmat ellen

Vivando (0,2 l/ha) + Kumulus S (4,0 kg/ha)

peronoszpóra ellen

Delan 700 WG (0,5 kg/ha) vagy Polyram DF (2,0 kg/ha) vagy Acrobat MZ WG (2,0 kg/ha)

A május vége igencsak nyáriasra sikeredett. Ezzel a szőlőhajtások növekedése és a kórokozók fejlődése egyaránt felgyorsult. A korai fajták itt-ott már virágoznak, rövidesen általános virágzásról beszélhetünk. A hónap közepén hullott csapadék hatására aktivizálódott a peronoszpóra, ennek tüneteit néhány napja találhatjuk meg.

A májusi eső aranyat ért a peronoszpórának. A hónap első és második dekádjában átlagosan 6-7 alkalommal teljesültek a kórokozó oospórás fertőzésének környezeti körülményei. A tünetek május végi megjelenése alapján arra következtethetünk, hogy az utolsó egy-két veszélyhelyzet (ez május 14-15-re tehető) okozott tényleges fertőzést. Az olajfoltok „mögött” a levelek fonákján gyakorta a sporangiumtartó-gyep is látható. A rajta képződő ivartalan spórák csupán arra várnak, hogy a zöld növényi részek néhány órára újból átnedvesedjenek. Ekkor ugyanis bizonyosan bekövetkezik a másodlagos fertőzés. A betegség további sorsa csupán a csapadékon múlik. A meteorológiai előrejelzések alapján a jövő héten igencsak labilis légtömegek érkeznek fölénk. Ennek következtében lokálisan akár több tíz mm eső is hullhat. De az is lehetséges, hogy bizonyos helyeken egyáltalán nem lesz csapadék. Így a várható peronoszpóraveszély megítélése gyakorlatilag lehetetlen. Mindenesetre a fogékony gazdanövény és a fertőzőképes inokulum egyaránt jelen van.

A peronoszpóra tünetei (2016. május 28.)

A talajszinthez közeli hajtásokon jön létre legkönnyebben az elsődleges fertőzés

(bal oldali kép: Mőcsény, Tolnai borvidék, Cabernet franc)

Az olajfoltok egy jelentős része már ki is „virágzott”

(jobb oldali kép: Villányi borvidék: Babarcszőlős, Kékfrankos)

A lisztharmatnak ez utóbbi két dolog éppen elegendő ahhoz, hogy zavartalanul terjedjen, mit sem törődve a csapadékkal; és teszi ezt immáron majd másfél hónapja ott, ahol megjelentek a „zászlós hajtások”, és egy hónapja azokban az ültetvényekben, ahol létrejött az aszkospórás fertőzés. Azokban a szabadföldi kísérleteinkben, amelyekben április közepétől lisztharmat ellen rendszeresen védekezünk, egyáltalán nem vagy alig lehet találni tüneteket, és hasonlót tapasztalunk a fegyelmezetten permetezett üzemi ültetvényekben is. Az eddigi következetes növényvédelmi munka most fog megtérülni, hiszen jelentősen csökkentettük annak az esélyét, hogy a fürtök megbetegedjenek.

 

Mi a teendő?

 

Eljött az idő, hogy változtassunk a tenyészidőszak kezdete óta tartó lisztharmat elleni védekezési gyakorlaton. Ugyanis a kén hatóanyag önállóan már nem képes arra, hogy a kötődő bogyókat is tökéletesen megvédje a fertőzéstől. Éppen ezért a Kumulus S (4,0 kg/ha) készítményt ki kell egészíteni egy olyan hatóanyaggal is, amely a lombozat mellett a fürtök védelmét is ellátja.

Lisztharmat ellen a leghatékonyabb eljárás, ha minden egyes permetezésnél más ponton – kombinációk alkalmazása esetén egyszerre több hatáshelyen – támadjuk a kórokozót. A hatásmechanizmusok váltogatása akkor a legeredményesebb, ha a fürtlisztharmat elhárításában jeleskedő hatóanyagcsoportok mindegyikét évente csupán csak egy alkalommal használjuk. Ennek alapján az elkövetkező negyven napban az alábbi permetezési stratégiát érdemes követni: egy alkalommal metrafenon vagy piriofenon; egy alkalommal boszkalid vagy fluopiram; egy alkalommal proquinazid vagy quinoxifen; és egy alkalommal ciflufenamid használata javasolt. A felsorolt hatóanyagok többsége gyári kombinációban vásárolható meg. Amelyiket önálló hatóanyagú szerként forgalmazzák, használjuk virágzás kezdetéig kénnel, ezt követően triazol tartalmú készítménnyel kiegészítve. Mindezek alapján mi a soron következő védekezésre a Vivando (0,2 l/ha) + Kumulus S-t (4,0 kg/ha), majd fővirágzásban a Collis (0,4 l/ha) + tebukonazol kombinációt javasoljuk.

A lisztharmat elleni 10 napos permetezési időköz betartása kellően szigorú gyakorlatnak számít a peronoszpóra elleni is. Ilyen gyakoriságnál a legtöbb helyzetben a kontakt szerek (Delan 700 WG [0,5 kg/ha] vagy Polyram DF [2,0 kg/ha]) is kielégítő védelmet biztosítanak. Akik még ennél is nagyobb biztonságra törekednek, használják inkább az Acrobat MZ WG-t (2,0 kg/ha). A szisztemikus és kontakt hatóanyagot egyaránt tartalmazó készítmény alkalmazását indokolhatja az intenzív hajtásnövekedés és a kórokozó fertőzőképes inokulumának jelenléte.

Várdomb, 2016. május 29.                                           

Dr. Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök