Varasodás
Lisztharmat
Lisztharmat
Peronoszpóra
Monília
Meggyantraknózis
Fitoftóra
Alternária
Scroll

Ha szeretne értesülni a fontos hírekről, előrejelzésekről, engedélyezze az értesítéseket!

Peronoszpóra-fronton fordulhat a kocka  

Peronoszpóra-fronton fordulhat a kocka  

Szerajánlat

 

lisztharmat és botritisz ellen

Collis SC (0,4 l/ha)

 

peronoszpóra ellen

Acrobat MZ WG (2,5 kg/ha

Leírás

    A szezonkezdet előrejelzésinek középpontjában a lisztharmat helyzetének elemzése állt, most azonban az eddiginél több figyelmet érdemel a peronoszpóra is, hiszen az időjárás május második felében teljesen megváltozott. A Mecseknádasdon kihelyezett mérőállomás március és április hónapban összesen nem mért 50 mm csapadékot. Március 2. és május 20. között nem volt olyan nap, amikor egyszerre 10 mm-nél több eső esett volna. Ennél fogva a rügyfakadást követően 10 °C feletti hőmérsékleten a leghosszabb egybefüggő levélnedvesség-periódus május közepéig egyszer sem érte el a 8 órát. Ezzel szemben május 14. és 16. között 43 órán át, május 21. és 23. között 60 órát át, míg május 25-26-án újabb 43 órán át folyamatosan nedves volt a szőlő lombozata, miután az elmúlt 10 napban 80 mm csapadék hullott a Pécsi borvidéken. A Villányi borvidéken ez a mennyiség meghaladta 100 mm-t.

 

  

     A fent említett meteorológiai mérőműszer által gyűjtött információk szerint elsőként május 2-án, ezt követően pedig május 15-én és 16-án, majd május 21. és 26. között szinte zsinórban öt napon át – teljesültek a peronoszpóra oospórás fertőzésének környezeti feltételei. Ráadásul az idő előrehaladtával komolyabbakká váltak a fertőzési veszélyhelyzetek, hiszen egyre hosszabb ideig tartottak a levélnedvesség-periódusok. A napi középhőmérsékleteket figyelembe véve a május 2-i elméleti primer fertőzés lappangási ideje kb. 6 napig tartott, a május 15-16-i fertőzésé pedig 9 napig. Jelen állapotban ezeknek a fertőzési helyzeteknek találhatnánk meg a tüneteit, azonban mindezidáig nem láttunk olajfoltokat. A legutolsó hullámban teljesült fertőzések tüneteinek felbukkanására legkorábban június első napjaiban számíthatunk.

     Tavaly kedvezőtlen telelési körülményeket követően 8-10 fertőzési helyzet után jelentek meg a betegség első tünetei. Idén – az ideális telelési feltételek után – a száraz és szeles március és április gyötörte meg az áttelelő képleteket. Korábbi előrejelzéseinkben taglaltuk, hogy az időjárás gyökeres megváltozására van szükség ahhoz, hogy a betegség „életre keljen”. Nos, ez most bekövetkezett. Az elmúlt tíz nap időjárása tökéletes feltételeket teremtett ehhez, így számolnunk kell a peronoszpóra felbukkanásával.

Mi a teendő?

      Azok a szőlősgazdák, akik a május 13-án keltezett előrejelzésünket követően permeteztek (valószínűleg május 16. és 20. között, hiszen 14-én és 15-én esett az eső), éppen jókor látták el megelőző védelemmel az ültetvényeket, még akkor is, ha csupán kontakt hatóanyagú készítményt használtak peronoszpóra ellen. A soron következő védekezés minden bizonnyal sok helyen korábbra esik majd, mint ahogyan a peronoszpóra tüneteinek megjelenése várható (június első napjaiban). Erre azért érdemes felhívni a figyelmet, mert bármilyen készítményt fogunk is használni, annak nem lesz hatása a május 21. és 24. között létrejött fertőzésekre. Ha május 27-én sikerül permeteznünk nagy hatékonyságú felszívódó hatóanyagot is tartalmazó készítménnyel (Acrobat MZ WG 2,5 kg/ha), még elháríthatjuk a május 25-én és 26-án bekövetkezett fertőzéseket, a korábbiakat azonban nem. Értelemszerűen a május 28-ára eső permetezés csupán a mai napon történt fertőzésnek veheti elejét. Ennél későbbre eső védekezéseknek abban lesz szerepük, hogy megakadályozzák a másodlagos fertőzések kialakulását.

    

     Amint be lehet menni a szőlőbe, tehát érdemes nekilátni a következő permetezésnek. A mielőbbi permetezést a lisztharmat elleni védekezés is indokolja, hiszen a legutóbbi előrejelzésünkben kifejtettük, hogy a szezon első felében kellő körültekintéssel kell eljárnunk a betegséget illetően. Ha sikerült felmérni az indulófertőzés mértékét, melynek nyomán jellemzően csak elvétve (1% körüli gyakorisággal) fordultak elő az aszkospórás fertőzésből származó fiatal levéltünetek, elegendő 12-13 naponként permeteznünk. Azonban ha a tünetek előfordulási gyakorisága ennél jóval nagyobb volt, vagy éppen nem ismerjük a kiindulási helyzetet, szükséges 10 napos permetezési időközökkel terveznünk.

    

     Napokon belül nagy területre kiterjedően megkezdődik a szőlő virágzása. A csapadékos időjárás pedig előrevetíti a botritisz megjelenését. Mindamellett, hogy virágzáskor a Collis SC (0,4 l/ha) használatát javasoljuk lisztharmat ellen, a készítményben található boszkalid hatóanyag tökéletesen biztosítja a botritisz elleni védelmet is.

Várdomb, 2015. május 26.

 

Hoffmann Péter

 

fejlesztőmérnök

Kapcsolódó termékek