Pont egy hónappal a lisztharmat után jelent meg a peronoszpóra

Pont egy hónappal a lisztharmat után jelent meg a peronoszpóra

Szerajánlat

Lisztharmat ellen:

Vivando 0,2 l/ha +

Kumulus S 4 kg/ha

Peronoszpóra ellen:

Polyram DF 2 kg/ha - vagy -

Delan 700 WG 0,5 kg/ha

- vagy -

Acrobat MZ WG 2 kg/ha

Leírás

A szőlő közvetlenül a virágzás előtti állapotban van, a hajtásnövekedés nagyon intenzív. Egyes helyeken a korai fajták virágzása már elkezdődött, sőt itt-ott a Kékfrankosokban is találni már kinyílott virágbimbókat, de ez még nem általános.

A lisztharmatgomba már több mint egy hónapja jelen van borvidékeinken. Pillanatnyilag a harmadik, ahol nagyon korán megjelent, ott már a negyedik nemzedéke fertőz. A tünetek egyre gyakoribbak a levelek fonákján, de már a levelek színén és a virágbimbókon is megtalálhatók. Minden nap újabb és újabb fertőzések jönnek létre és a betegség most már – mivel meleg az idő – gyorsan terjed, a lappangási ideje 6-8 napra lerövidül. Mindössze ennyi idő kell egy-egy új nemzedék kifejlődéséhez. Minden jel arra utal, hogy az idén nagy (a tavalyinál nagyobb) fertőzési nyomás alakul ki (persze, csak ott, ahol hagyják, vagy a védekezésben hibáznak) de a járvány ereje elmarad majd a legnagyobb erejű járványokétól, például a 2014-esétől.

 

Konídiumos fertőzésből eredő lisztharmattelepek levél fonákján (bal oldali kép), levél színén (középső kép) és virágbimbón (jobb oldali kép). Porkoláb-völgy, Kékfrankos, 2016. május 28.

A lisztharmat első tüneteinek megtalálása (2016. április 26.) után pontosan egy hónappal, azaz 2016. május 26-án akadtunk rá a peronoszpóra első tüneteire a Szekszárdi és a Tolnai borvidék több régiójában. Ahogy már jeleztük, május 1-je és 16-a között 5–7 alkalom is kínálkozott a primer fertőzéshez. A május 26-án megjelent tünetek minden bizonnyal a legutolsó alkalom produktumai, az első 4–6 alkalom során tehát nem következett be fertőzés. A tünetek szórványosan fordulnak elő, de nagyobb gyakorissággal, mint ahogy 2011 óta a peronoszpóra első tünetei bármelyik esztendőben is előfordultak. Ez, mivel a fürtök fogékony időszaka még legalább 50 napig tart, figyelmeztető jel, de nem jelenti azt, hogy ebből föltétlenül peronoszpórajárványnak kellene kialakulnia. Az is előfordulhat, hogy semmi nem lesz belőle. A peronoszpóranyomás ugyanis – ellentétben a lisztharmatnyomással – nagyon függ a kritikus időszak (virágzás–fürtzáródás) időjárásának alakulásától. Ez azért van így, mert innentől kezdve a peronoszpórafertőzés elsődleges időjárási föltétele a csapadék, a lisztharmatfertőzésé pedig a hőmérséklet, és május végétől július közepéig a csapadékhullás ingadozása sokkal jelentősebb lehet, mint a hőmérsékletingadozás. Járványos szintű peronoszpórás megbetegedés csakis abban az esetben jöhet létre, ha az elkövetkező időszak legalább átlagosan csapadékos lesz (az átlagos júniusi csapadékmennyiség 70 mm körül van).  

Bal oldali kép: Peronoszpóragomba „olajfoltja” szőlőlevél színén; Középső kép: Átellenben, a levél fonákján 20 órás mesterséges kinevelés után jelent meg a penészgyep; Jobb oldali kép: A klasszikus (3-4 cm átmérőjű) „olajfolt”. Szentgál-szőlőhegy, Syrah és Szekszárd/Faluhely, Kékfrankos, 2016. május 26–27.

Az idén az előrejelzést (szerencsére!) eléggé megnehezíti, hogy sokan – ahogy javasoltuk – már április közepe óta rendszeresen permetezik a szőlőt, főleg a lisztharmat ellen, de május elejétől a peronoszpóra ellen is. Egyes ültetvényekben már az ötödik permetezésnél tartanak, és kutatni kell az olyan helyek után, ahol eddig nem permeteztek, s így a betegségeknek úgymond „szabad fölfutásuk” van. Eddig nagyon úgy fest, s reméljük ez a kép eztán sem fog romlani, hogy megérte az erőfeszítés, a jól védett ültetvényekben a lisztharmat esélyei jelentősen megcsappantak.

Nézzük akkor, mi most a teendő. A lisztharmat elleni föllépésben most jött el az az időszak, mikor a kénről már ajánlatos áttérni a speciális készítmények használatára. De nem mindegy, hogy mit, hányszor és mivel váltogatva permetezünk ki. Melyek is ezek az ígéretes speciális hatóanyagok? Nézzük őket csoportonként (összesen 4 csoport): 1. metrafenon és piriofenon; 2. boszkalid és fluopiram; 3. proquinazid és quinoxifen; 4. ciflufenamid. Egy-egy csoporton belül ugyanaz a hatásmechanizmus, így ha két szer ugyanabban a csoportban van, azokat egymással váltogatni nem érdemes. Váltogatni a csoportokat kell egymással. Minden egyes csoportot évente csak egyszer válasszunk, így ez összesen (mivel 4 csoport van) évi 4 védekezést jelent különböző hatásmechanizmusú speciális szerekkel. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy hosszú időn keresztül megőrizhessük valamennyi speciális hatóanyag lisztharmatölő aktivitását. Én nem sorolom a speciális hatóanyagok közé az ún. triazolokat (olyan hatóanyagok tartoznak ide, mint a tebukonazol, a penkonazol, a miklobutanil, a tetrakonazol, a difenokonazol, és a triadimenol). Ezek leginkább a speciális szerek kiegészítésére valók kombinációs partnerként. A BASF-nek két készítménye tartalmaz speciális hatóanyagot: a Collis (boszkalidot), valamint a Vivando (metrafenont). Mindkét készítmény mellé javasolunk egy triazolt is kombinálni (leginkább a tebukonazolt), illetve a fürtmegnyúláskor, virágzás elején végzett védekezéseknél a ként (Kumulus S). Kettőjük közül jelenleg a Vivando (0,2 l/ha) a megfelelőbb, Kumulust (4 kg/ha) keverjünk mellé.

A peronoszpórától még járványhelyzetekben is meg lehet védeni a szőlőt kontakt szerekkel, ha megfelelő gyakorisággal (9-10 naponként) permetezzük ki ezeket. Mivel a lisztharmat ellen – a járványveszély miatt – egyébként is ajánlott a 9-10 naponkénti védekezés, ilyen föltételekkel a kontakt peronoszpóraölő szerek használata kellőképpen biztonságosnak tűnik. A BASF készítményei közül a Polyram DF (2 kg/ha) vagy a Delan 700 WG (0,5 kg/ha) is választható. Jobban járunk-e, ha olyan készítményt választunk, amely – a kontakt mellett – szisztemikus vagy mélyhatású hatóanyagot is tartalmaz? Ennek három előnye lehet: 1. Két hatóanyag – mivel hatásuk összegződik – mindig többet ér, mint egy; 2. Az intenzív növekedés idején a szisztemikus hatóanyagok markánsan védik az új növekményt (a hajtásvégeket), amelyek legfogékonyabbak a peronoszpórafertőzéssel szemben; 3. A szisztemikus és mélyhatású hatóanyagoknak ún. „visszanyúló” hatásuk is van, két nappal (néha többel is) a fertőzés után el tudják pusztítani a gombát, és így tünetmentesen meggyógyíthatják a növényt. Ha tehát az Acrobat MZ WG-t (2 kg/ha) választjuk a Polyrammal vagy a Delannal szemben, ezekre a hozadékokra számíthatunk.

Szekszárd, 2016. május 28.

Dr. Füzi István

fejlesztőmérnök