Szőlővédelmi előrejelzés a Villányi és a Pécsi borvidék területére   Csapadékszegény és szeles...

Szőlővédelmi előrejelzés a Villányi és a Pécsi borvidék területére   Csapadékszegény és szeles az idei tenyészidőszak kezdete

Szerajánlat

Leírás

Mint ismeretes, a járványt okozó betegségek fellépése csapadékhoz köthető. Minden olyan esőre figyelnünk kell, amely 10 °C feletti átlaghőmérsékleten érkezik, és a szőlő lombozata már elérte a fogékony állapotot (3-4 cm-es átmérőjű levelek).

    Vidékünkön a rügyfakadás óta két alkalommal volt számottevő csapadék, április 17-18-án, majd tegnap, április 28-án. Az előbbi még akkor érkezett, amikor a szőlő levelei közül mindössze néhány bomlott ki, de még azok sem voltak fogékony állapotban. Az utóbbi teljes mértékben elkerülte a Pécsi borvidéket, a Villány térségében viszont helyenként kiadós mennyiségű (6-36 mm) esett. Jelenleg a hajtások sok helyütt már 4-6 leveles állapotúak, az alsó levelek pedig elérik 10 cm-es átmérőt, tehát a szőlő ezekben az ültetvényekben már igencsak fogékony állapotban van (1. ábra). A helyzet aggodalomra adhat-e okot?

 

1. ábra. Négy-hatleveles fogékony hajtások 2015. április 29-én (balra: Kisharsány - Kékfrankos, jobbra: Pillangó - Portugieser)

    Mielőtt választ kapnánk erre a kérdésre, álljon itt az előzményekről néhány gondolat. A peronoszpóragomba fennmaradása számára az inokulum képződésétől, tehát tavaly augusztustól, egészen március elejéig ideálisak voltak a környezeti feltételek. A nedvesség folyamatos jelenléte biztosította a fertőzőanyag életképességét. Azonban a 2015-ös szezon csapadékszegényen indult. A közel két hónapja tartó szárazság és a szeles időjárás már egyáltalán nem kedvezett a kórokozónak. Ilyen körülmények között az inokulum kiszárad és jelentősen veszít életképességéből. Hogy milyen mértékben csökkentek a peronoszpóra esélyei, azt pontosan még nem lehet tudni. Minél tovább tart a csapadékszegény időjárás, annál hosszabb ideig kell követnie azt egy nedves periódusnak, hogy a peronoszpóra majd képes legyen járványos méreteket ölteni.

    A lisztharmatgomba idei esélyei részben már ősszel csorbultak. A tömeges kazmotéciumképződés elmaradt – felméréseink szerint jóval kevesebb termőtest képződött, mint egy évvel korábban, a csapadékos szeptemberi-októberi időjárásban pedig a kazmotéciumok egy része már ősszel kiszórhatta aszkospóráit. Amiről viszont nem szabad megfeledkeznünk, hogy tavaly a korai és igen erős fertőzés következtében a gomba micéliuma bejuthatott a fiatal hajtások rügyeibe. Ezzel kialakulhatott a hazánkban jóval ritkábban előforduló az ún. micéliumos vagy ivartalan telelési forma. A fertőzött rügyekben a gomba hifái akkor képesek tavaszig fennmaradni, ha a hőmérséklet nem csökken tartósan mínusz 13 °C alá. Az idei télen szilveszter környékén volt a leghidegebb. Egy-két éjszakára mínusz 12 és mínusz 15 °C közé süllyedt a hőmérséklet. Ettől eltekintve a micéliumos telelési alak fennmaradása jó eséllyel bekövetkezett. Az átlagosnál később fakadó, fertőzött rügyekből fejlődő, lisztharmattal bevont fiatal hajtásokat „zászlós hajtásoknak” nevezzük. Dr. Füzi István számításai szerint megjelenésükre a jövő hét első felében számíthatunk.

Hogyan értékeljük az eddig kialakult elméleti veszélyhelyzeteket?

     Az április 17-18-án és 28-án érkezett csapadék egyaránt 6-8 órán át tartó levélnedvesség-borítást idézett elő. Az előbbit nagyon elemezni nem érdemes, hiszen túlságosan korai volt, legfeljebb annyiban lehet érdekes, hogy ha idő előtti aszkospóraszóródást idézett elő, akkor tovább csökkentette a lisztharmat esélyeit. Az utóbbi csapadék által biztosított levélnedvesség már veszélyesebbnek tűnt, azonban a periódus harmadik-negyedik órájában 10 °C alá csökkent a hőmérséklet, amely egyúttal azt is jelentette, hogy sem a peronoszpóra sem a lisztharmat nem fertőzhette meg a gazdanövényt.

Mi a teendő?

     Azokon a termőhelyeken, ahol április 28-án nem volt csapadék és a rovarkárosítók (levél- és gubacsatkák, cserebogár imágók) elleni védekezés nem indokolt, továbbá a tavalyi évben sikerült kordában tartani a lisztharmatot, egyelőre nem szükséges permetezni.

     Ott, ahol várható a „zászlós hajtások” megjelenése (tavaly korai és erős lisztharmatfertőzés lépett fel), azok felbukkanásával egy időben javallott a kéntartalmú Kumulus S (5,0 kg/ha) készítménnyel elvégezni az első permetezést.

     A peronoszpóra elleni védekezéssel érdemes megvárni az első komoly fertőzési veszélyhelyzeteket. Ha a permetezést a szőlő fejlettségéhez kívánjuk igazítani, a jövő hét második felében esedékes a Delan 700 WG (0,5 kg/ha) kijuttatása.

Várdomb, 2015. április 29.                                                               

Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök