Vadul támad a lisztharmat, és aggasztóan terjed a peronoszpóra is

Vadul támad a lisztharmat, és aggasztóan terjed a peronoszpóra is

Szerajánlat

Lisztharmat ellen:

Collis SC 0,4 l/ha +

tebukonazol

Peronoszpóra ellen:

Acrobat MZ WG 2-2,5 kg/ha

vagy Polyram DF 2,5 kg/ha

vagy Delan 700 WG 0,5 kg/ha

Leírás

A szőlő virágzik, sőt sok helyen már kötődnek a bogyók is, de vannak ültetvények, ahol csak most kezd virágozni. A virágzáshoz eddig abszolút kedvezett az időjárás, hiszen meleg volt, de azért nem túlságosan (a maximumhőmérsékletek pont az optimális tartományban, 25 és 28 °C között változtak az elmúlt 10 nap során), ami jó kötődést sejtet. A hajtásnövekedés nagyon intenzív, a növény szövetei föllazultak, a kórokozókkal szemben rendkívül fogékonyak.

A lisztharmatfertőzés napról napra láthatóan erősödik. A levelek fonákján és egyre inkább a színén is mind nagyobb tömegben van jelen a kórokozó. A fertőzés tünetei helyenként a bogyók kocsányán és itt-ott már a bogyókon is látszanak, de sajnos ezt még mindig nagyon sokan nem veszik észre. Ők majd akkor fognak szembesülni a betegséggel, ha a lisztharmattelepek már a bogyókon is jól láthatóan megjelennek, azaz az elkövetkező 7-10 nap során, de akkor már nagyon korlátozottak lesznek a védekezési lehetőségek. Részben már most is azok, mert ha valaki csak most kezdi el a védekezést, nincs könnyű helyzetben.

 

Bal oldali kép: A bogyókocsányokon már látható a lisztharmat penészgyepe, s hamarosan a bogyókra is átterjed; Középső kép: Ahol a levelek már kanalasodnak a lisztharmattól, ott nagy a baj; Jobb oldali kép: Peronoszpórafertőzés tünete levélen és fürtön. Szekszárd/Faluhely és Porkoláb-völgy, 2016. június 9. (A fotók este, vakuval készültek.)

 

A peronoszpóra előfordulása általános, a levéltünetek egyre gyakoribban, sőt helyenként már a fürttünetek is megjelentek. A betegség sorsának további alakulása azonban bizonytalan, az elkövetkező időszak csapadékviszonyaitól függ: ha sok lesz a csapadék, járványos méreteket ölthet, ha kevés, megáll a terjedése. Mivel a meteorológiai előrejelzések is eléggé bizonytalanok, nehéz megjósolni, mi lesz, készülni azonban mindig a rosszabb eshetőségre érdemes. Ha például a mostani hétvégén sok csapadék hullik, az az olyan ültetvényekben, ahol eddig sem fordítottak nagy gondot a peronoszpóra elleni védekezésre, már jelentős kárral járó, súlyos megbetegedéshez vezethet.  

Bal oldali kép: Peronoszpóra „kivirágzása” szőlőfürtön (Mőcsény, 2016. június 8. – dr. Hoffmann Péter fölvétele); Jobb oldali kép: Amerikai fehér szövőlepke első nemzedékének hernyói szőlő levelén (Szentgál-szőlőhegy, 2016. június 9.)

A lisztharmat ellen – az előző előrejelzésben közölteknek megfelelően –valamelyik speciális készítményre alapozzuk a védelmet. Aki az előző védekezés során a Vivandót választotta, most a Collist (0,4 l/ha) juttassa ki, a későbbiek során azonban egyik készítményt se használja már, hanem a következő két kezelés egyikét a proquinazid vagy a quinoxifen hatóanyagot tartalmazó szerek valamelyikével, másikát pedig egy ciflufenamid hatóanyagú szerrel végezze. A Collis mellé föltétlenül kombináljunk egy triazolt, lehetőleg a tebukonazolt tartalmazó szerek valamelyikét.

Ahol a lisztharmat ellen gyógyító beavatkozásra van szükség, ott lehetőleg minél több eltérő hatásmechanizmusú készítményt elegyítsünk össze. Az elegyben mindenképpen legyen egy kontakt szer (meptil-dinokap vagy kén), egy triazol (lehetőleg tebukonazol) és egy olyan speciális hatóanyag (fluopiram, boszkalid, proquinazid, quinoxifen, metrafenon, piriofenon, ciflufenamid), amelyet az idén még nem használtunk.

Ha a peronoszpóra elleni védekezést továbbra is kontakt szerekkel (pl. Delan 700 WG 0,5 kg/ha vagy Polyram DF 2 kg/ha) tervezzük, az egymás utáni permetezések közti intervallum ne haladja meg a 10 napot (11 nap már sok, nem biztonságos!). Ha viszont valamelyik szisztemikus + kontakt kombináció (pl. Acrobat MZ 2 kg/ha vagy Forum R 3 kg/ha) mellett döntünk, 12 napig is elmehetünk, mivel ezeknek a készítményeknek legalább két napig érvényesülő ún. „visszanyúló hatása” is van, és a bogyókat – mivel a zsenge fürtökbe fölszívódnak – akkor is megvédik, ha azok a permetezés idején még csak bimbók voltak. Ellenben, ha csak kontakt szerrel permetezzük meg a virágbimbókat, miután azok szirmai fölnyílnak, a bibe (bogyókezdemény) a következő permetezésig védtelen maradhat.

Az ültetvényekben lassan befejezik károsításukat a szőlőmolyok első nemzedékének lárvái, és helyenként megjelentek az amerikai fehér szövőlepke első nemzedékének hernyói is. A szőlőmolylárvák évről évre rendszeresen előfordulnak, de ezen a vidéken nagy kárt általában nem okoznak, így védekezni csak ritkán szükséges ellenük. A szövőlepke első nemzedékű hernyóinak a szőlőben való károsítása azonban szokatlan, indokolt esetben ajánlatos lehet ellenük valamelyik hatékony rovarölő szer használata.     

Szekszárd, 2016. június 9.

Dr. Füzi István

fejlesztőmérnök