A klímaváltozás hatásai

A kílmaváltozás okozza a legmarkánsabb változásokat a szőlőtermesztésben. Hogy a termelők mennyire veszik figyelembe ezt a tényt és miként reagálnak rá- bemutatja Prof. Dr. Simone Loose, a Geisenheimi Főiskoláról (Németország).

2020 Németországban a 3. legszárazabb tenyészidőszak volt. Még ha a maximum hőmérsékletek nem is érték el a 2018-as rekordot, a korai szüret a klímaváltozás jele. 2019-es év végén Prof. Simone Loose és kollégái megkérdezték a szőlőtermesztőket, szövetkezeteket a klímaváltozás hatásairól. Már a résztvevők száma – 646 szőlészet és 40 szövetkezet – is mutatja a téma fontosságát. A résztvevők a teljes német szőlőterület 45%-át képviselték.

Mennyire fontos a klímaváltozás?

Németországban teljes összhangban a nemzetközi felmérésekkel (ProWein Business Reports), a klímaváltozás jelenti a legnagyobb problémát. 2020-ban a német szőlő- és borágazatot leginkább a koronavírus járvány és annak hatása foglalkoztatta sorrendben megelőzve minden egyéb tényezőt. Az értékesítési csatornák áthelyeződése a gasztronómia és az export háttérbe szorulása és az európai bor védelme most mindennél fontosabb. Míg a koronavírus hatása néhány éven belül eltűnik, addig alig van eredményes megközelítés arra, hogy az emberiség klímaváltozásra gyakorolt hatását megfékezzük. Még ha el is érjük az áhított nulla-emissziót, a tudósok szerint ezzel is csak rendkívül lassan tudjuk a felmelegedés jelen trendjét fékezni; a lehetséges töréspontot pedig el sem érjük arra, hogy visszafordítsuk a folyamatot. Tehát a klímaváltozás még több évtizedig- és egyre nagyobb mértékű fejtörést fog okozni a kutatóknak és a szőlőtermesztőknek is.

A már eddig megfigyelt hatásokról

A termelők 94,5 %-a és a szövetkezetek minden tagja tapasztalta az elmúlt 5 évben a klímaváltozás hatását a szőlőtermesztésre. Miben különböznek ezek erősségüket tekintve? Olyan következményekkel, mint termésveszteség, extrém erős esőzések és jég- a megkérdezett termelők 90%-a már találkozott.

Több, mint 70% beszámolt a szüreti nehézségekről, melyeket leginkább a fajták együtt érése okoz, ami a vegetációs stádiumban is munkacsúcsot eredményez a zöldmunkák terén. Ezt a hatást említették legnagyobb arányban a termelők. A szüreti tervezést sokkal kifinomultabban kell kezelni, mivel a túl magas cukor- és a gyenge fiziológiai érés (aromák elvesztése) állandó problémává vált. A korai szüret miatt a termés magas hőmérsékleten érkezik a pincébe- ami drágítja a hűtést és más borászati kezelést igényel.

Mérhető változások – 2. hely

A termés túlzottan érett, a savak alacsonyak, amit az előírások mellett csak részben tudnak pótolni. A gyors érés miatt az aromaképzés rosszabb, azok tartóssága a borban rövidebb és a borok egyensúlya felbomlik eltolva az irányt az alkoholosság felé.

Vízhiány és szárazságstressz – a 3. helyen

A vízhiány és hatása, a szárazságstressz az üzemek 2/3 részében erősen vagy közepesen erősen jelentkezik. Különösen a fiatal ültetvények és a meredek területek érintettek. Ezen ültetvények öntözése idő- és költségigényes. A termés mennyiségének csökkenéséről a legtöbb üzem beszámolt.

A negyedik helyen áll a növényvédelem és a kései fagyok. Csaknem 60% tapasztalt szőlővédelmi problémákat. Új károsítók és betegségek jelentek meg (ESCA, pettyesszárnyú muslica, atkák, kabócák), az éréskori botritisz-veszély erősödött.

Mindenütt nehézséget okoz a termésmennyiség évenkénti ingadozásának kezelése. Szerencsére eddig kevés gazdának okozott gondot az erózió vagy a jég. A sor végén a napégés okozta károk állnak.

Várható hatások

A következő 10 év várható hatásainak sorrendje csaknem azonos azzal a különbséggel, hogy a vízhiány és szárazságstressz a termelők 85%-a szerint a legnagyobb kihívást fogja okozni a szektorban. Különösen az öntözéshez rendelkezésre álló víz mennyisége kérdéses, de az öntözés magas költsége is problémát okoz. A háztartásokban a borral a zöldség-gyümölcs és szántóföldi termesztés konkurál, ami a jövőben szintén nagyobb gondot jelenthet. Az erős zivatarok és jég is előbbre került az értékeléseknél, az utolsó helyről az 5. pozícióban áll.

Egy szőlésznek 10 év relatív rövid időszak, ha belegondolunk, hogy ez 10 szüretet jelent- és egy ültetvényt 30 évig tart fenn. A gyors reakció ezért kiemelten fontos és érthető, hogy az üzemek nagy része gyors megoldást vár.

Alkalmazkodás a szőlőtermesztésben

A lehetséges intézkedések egy része gyorsan beilleszthető:

• alacsonyabb lombfal
• erősebben árnyékoló lombozat kialakítása
• a talajmunkák átszervezése a víztakarékosabb művelésre
• erózió csökkentése
• hatékonyabb növényvédelem
• szüreti időpont optimalizálása

A többi lehetőség viszont időigényes, mint például a klónok szelektálása. Vagy nem is tudjuk pontosan, mire készüljünk, mint az új ültetvények helyének megválasztása. Hiszen annak 30 év múlva is alkalmasnak kellene lenni a szőlő termesztésére (az akkori pontos környezeti adottságokat nem is ismerjük).

A gazdaságok 41%-a már igazodott a korai szürethez és 27% tervezi bevezetni; 32%-uk a fajtaválasztásnál is figyelembe vette a változásokat. A termelők fele már változtatott a növény-és talajvédelmi stratégiáján, vagy tervezi az eddigi gyakorlat megváltoztatását. Minden 4. szőlészetben öntöznek- ahol nem, ott a vízhiány vagy a magas költségek miatt nem tudják kivitelezni.

Új, szárazság-toleráns alanyfajták nemesítése folyamatban van- a folyamat azonban hosszú időt vesz igénybe.

A jövőbe tekintés még a bizonytalansági tényezők mellett is fontos!

Még a kutatók sincsenek teljesen tisztában azzal, milyen körülményekhez kell a jövőben a szőlőtermesztőknek igazodniuk. Jelen kutatások Geisenheimben vizsgálják az eltérő légköri CO2- koncentráció hatásait, a víz rendelkezésre állását és a hőmérséklet-emelkedést illetve ennek kombinációit. Sajnos azonban a klímaváltozás gyorsabb, mint ahogy a kutatások eredmények jönnek- vagyis a változások mögött haladunk. Épp ezért kell a német szőlőtermesztőknek a jövőre gondolni és az alkalmazkodási lehetőségekre koncentrálni, abba invesztálni, nehogy belátható időn belül vesztesei legyenek a klímaváltozásnak. Azok a gazdaságilag hosszútávon gondolkodó üzemek, melyek elvégzik a szükséges beruházásokat- mind gazdasági, mind ökológiai szempontból fenntarthatóan tudnak működni.

Das Deutsche Weinmagazinban "Auswirkung des Klimawandels" címen 2020. 10. 24-én megjelent cikket Dr. Mikóczy Nárcisz fordította