2023 – a peronoszpóra éve

Hogyan lett egy csaknem elfeledett betegségből járványhelyzet az idén? Miként okozhatott jelentős terméskiesést, egyes területeken totális veszteséget? Mit tehettünk volna – tehettünk volna bármit is? És ha igen, megérte a védekezésre költeni?

Ilyen és hasonló kérdéseket boncolgatunk a következőkben.

Az évjárat felülírta a megszokott növényvédelmi gyakorlatot. Míg eddig a legnagyobb kihívást a lisztharmat elleni védelem jelentette, addig idén a gombabetegségek közül a peronoszpóra lepett meg leginkább sokunkat. Honnan került ide? Hogyan lehetett ilyen gyakori már az első tünet megjelenése? Miért nem tudtuk azonnal megállítani? Magamnak is felteszem még mindig a kérdést. És próbálok válaszokat találni. Saját példánkat szeretném megosztani Önökkel.

Dr. Mikóczy Nárcisz vagyok, a Neszmélyi Borvidéken gazdálkodunk édesapámmal. 80 ha szőlőültetvényünk van, szőlőt értékesítünk.

Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy alacsony mennyiséget vagy nem megfelelő minőséget termeljünk. Precíziós eszközöket használunk, felszín alatt öntözünk, tápoldatozunk, gépparkunkat, technológiánkat és ismereteinket is folyamatosan fejlesztjük. Minden erőnkkel, eszközünkkel, tudásunkkal azon dolgozunk, hogy magas mennyiséget és minőséget állítsunk elő és mindezt fenntarthatóan tegyük. A hibátlan növényvédelem kulcsfontosságú ezen cél eléréséhez. AKG gazdálkodást folytatunk, kemikáliákat használunk, de igyekszünk mindezt ötvözni egyéb, ökológiai művelésben engedélyezett készítményekkel is. Nem mindig sikerül ennek megfelelni, de törekszünk rá. Idén minden eddiginél szigorúbb odafigyeléssel, pontossággal- és anyagi ráfordítással tudtunk a célunk közelébe kerülni.

A permetezéshez 80 ha-on 3 db traktor áll rendelkezésre, ebből 2 RTK és Isobus rendszerrel rendelkezik (Fendt Vario), illetve 3 db Turbmatic 2000 permetező, valamint külön egy gyomirtásra használt gépünk van. Ezzel a felszereltséggel és két állandó alkalmazottunkkal – indokolt esetben három fővel – két nap alatt végzünk a permetezéssel.

A például szolgáló törzsültetvényt 2016-ban telepítettük, 3 x 0,85 m térállással, sorközei füvesítettek (angol perje-vörös csenkesz-fehérhere takarónövényekkel), művelésmódja ernyő, altalaj öntözött. Fajták: Irsai Olivér, Királyleányka, Sauvignon blanc, Hárslevelű, Tramini, Ezerjó.

Növényvédelmi szakmérnök vagyok, huszonöt éve foglalkozom a szőlő védelmével. Mivel saját gazdaságunkat szaktanácsolom, nem csupán a szakmai érv az, ami meghatározza a döntéseimet, hanem annak gazdaságossága is. Épp ezért minden permetezést csakis indokolt esetben és az adott helyzethez igazodó leghatékonyabb megoldással végzünk el. Ehhez több meteorológiai mérőállomás adata, előrejelző szoftvere is rendelkezésünkre áll, azokat figyeljük, elemezzük – és az ültetvényeket folyamatosan kontrolláljuk. Akkor és úgy avatkozunk be, ahogy az a leginkább indokolt. Törekszünk mindig a prevencióra legyen szó bármilyen kórokozóról, kártevőről – hiszen termésveszteséget semmilyen mértékben nem szeretnénk realizálni. Vannak helyzetek, amik felülírják mindezt, de igyekszünk ezen az úton maradni. Természetesen követünk el hibákat, utólag elemezve biztosan lehetett volna jobban, hatékonyabban védekezni.

2023-ban május 30-án, még közvetlen virágzás előtt (korai fajtáknál 1-1 bimbó már kinyílt) megtaláltam az első peronoszpóra tüneteket az ültetvényünkben, ráadásul dombtetőn és Irsai Olivér fajtában- ahol nem számítottam rá. Aztán pár napon belül a teljes területen észleltem: Sauvignon blanc, Királyleányka, Hárslevelű, Tramini fajtákban – egyetlen ültetvényben, a Cserszegi fűszeresben nem. Rá öt nappal a fürtökön is fellépett a betegség. Irsaiban minden tőkén legalább egy fürt, Sauvignon blanc és Királyleányka fajtában két tőkénként egy fürtön találtam tünetet, mely sporulált is.  Körbenéztem más termelők más területeit, egyeztettem szakmérnök kollégákkal- nem volt jobb a helyzet. Mi lehetett mindennek az oka?

A tavalyi év növényvédelmi szempontból mondhatni egyszerű volt. A lisztharmat adta a gerincét a védekezéseknek, peronoszpóra ellen kontakt készítményeket használtunk. Kipróbáltuk a Delan Pro-t, tökéletesen működött, illetve fürtzáródás után rezet használtunk. Előző években sem okozott problémát a peronoszpóra, nem számítottunk rá, hogy idén ez másként lesz. Mi volt mégis más és mi lehetett az első jel?

Oospórák mindig képződnek ősszel. Nincs olyan terület, ahol ne lenne szüret után-lombhullás előtt 1-1 olajfolt a hónaljhajtásokon, új növekményeken. Ezek lekerülnek a talajra és áttelelnek. Eddig az elmúlt évek során általában rendkívül száraz volt a tél- a 2022/2023-as tél viszont csapadékos volt! Nem száradtak ki az oospórák, életképesek maradtak és várták az első lehetőséget a támadásra. Az oospórák csírázásához nedveségre van szükség- ez az első fázis. Majd makrosporangiumok képződnek – második fázis – és ezeken zoospórák fejlődnek – harmadik fázis. Mindháromhoz csapadékra/nedvességre van szükség- tehát a csírázáshoz, a fertőzéshez és a terjedéshez IS! A fertőzés akkor következik be, ha a levél eléri a 3-5 cm-es átmérőt, a hőmérséklet ekkor már 10 C° felett van, és hullik annyi eső, mely a zoospórákat a talajról az alsó levelekre felveri. Ezek a zoospórák indítják el a fertőzést és jutnak be a növényi szövetekbe, a fiatal levelekre, hajtásokra, fürtökre, Illetve a szél segítségével is eljuthatnak az esőcseppek a lombozatra.

Erre május hónapban többször is volt esély: május 3-9, május 12-21 között gyakorlatilag folyamatosan, majd 24-28 között szintén. (1. ábra)

1. ábra Zoospóra szóródás esélye (Defenso.hu)

A fertőzés bekövetkeztétől a spóraszóródás gyakorlatilag folyamatos volt, teljes vegetációban- vagyis további fertőzések sora alakulhatott ki. (2. ábra)

2. ábra Peronoszpóra spóraszóródás esélye a vegetáció folyamán (Defenso.hu)

A csapadékmennyiség és eloszlás mintha tankönyv szerint kifejezetten peronoszpórára íródott volna. A mennyiség, a tartam, az időzítés- mind-mind kedveztek a peronoszpórának- és nem kedveztek a gazdáknak! (3-4. ábra)

3. ábra Csapadékmennyiség májusban (Defenso.hu)

4. ábra Hőmérséklet alakulása májusban (Defenso.hu)

Tehát esély a védekezésre május 7-12 között volt először, ezen időszak alatt nem hullott csapadék. Utána folyamatosan esett egészen május 20-ig.

A permetezéseinket eddig elsősorban a lisztharmat aszkospóra-szóródásához időzítettük. 2023-ban május 3-5 között jelezték a készülékek ennek esélyét. (5. ábra)

5. ábra Aszkospóra szóródás- lisztharmat primer infekció modell (Defenso.hu)

Mérlegelni kellett, hogy ilyen korai stádiumban – gyakorlatilag 10-20 cm-es hajtásoknál permetezünk-e egyszerű kontakt készítménnyel, kénnel. Mivel a kijuttatás költségének 2/3 része a gépi üzem költsége (kontakt szerek esetében), így mi ezt nem tettük meg. Ráadásul akkor még a peronoszpóra modell nem jelzett. Volt a környezetünkben olyan, aki megtette ezt az első kezelést kontakt kénnel és rézzel, május 5-6-án. Ezek a területek néhány napig védettséget élveztek ugyan, hiszen, ha van kint kontakt készítmény, az elegendő, hogy meggátolja a gomba bejutását a növénybe, de a május 12-20 közötti folyamatos fertőzési nyomást már ezek a területek sem bírták ki, itt is bekövetkezett a fertőzés. Legfeljebb annak gyakorisága volt alacsonyabb- és ez sem mindegy a további terjedés kapcsán! Mivel folyamatosan esett az eső, hiába láttuk, hogy megtörtént a spóraszóródás, bekövetkezhetett a fertőzés, nem tudtunk permetezni. Erre az első esélyünk május 20-án volt.

Az első olajfoltokat 05.30-án észleltem Irsai Olivér fajta levelén. Két nap múlva már a teljes Látó-hegyi ültetvényben észlelhető volt, kivéve a Cserszegi fűszeres fajtát. Rendkívül érzékeny fenológiai stádiumban, a virágzás elején érte a fertőzés a növényeket.  Ugyan nem a modellezett területen, hanem másik 45 ha felületű területünkön hasonló helyzet alakulhatott volna ki, de itt 19-én délután és este volt lehetőségünk permetezni. Ahol ezt a kezelést megtettük, nem észleltem csak jóval később a tüneteket és nagyon kis gyakorisággal. Ennyit jelentett az első kezelés időpontja! Egy napon múlt a sikeresség!

1-2. kép Peronoszpóra tünet Irsai Olivér és Királyleányka szőlőfajtában, 2023.06.05-én

48 óránál többet nem tud egyetlen növényvédőszer sem „visszanyúlni”, a fertőzés bekövetkezik és a primer tünetek megjelennek. 06.05-én már a fürtkezdeményeken is láthatóak voltak a tünetek- tankönyv-szerűen. Az Istvánffy-Pálinkás modell ezt pontosan jelzi (6. ábra):

6. ábra Istvánffy-Pálinkás modell a peronoszpóra lappangási idejét jelzi

A primer fertőzés eredményeként el kellett könyvelnünk átlagosan 5% termésveszteséget. Innentől feladatunk a betegség terjedésének blokkolása volt. Így a permetezési fordulókat csökkentettük, peronoszpóra ellen felszívódó-kontakt kombinációkat használtunk, mindig más hatóanyagot juttattunk ki. Differenciáltuk a területeket és más-más technológiát követtünk a fertőzések mértékének függvényében.

3. kép Peronoszpóra fertőzés – fürtkár virágzáskor (06.10.)     

4. kép Teljesen kiégett olajfolt – hatékony blokkolás

Június 2-án, 8-án, 16-án (csak ott, ahol újabb olajfoltokat észleltünk), 21-én és 31-én permeteztünk, majd júliusban 10-én, 21-én és 31-én és augusztusban volt még két kezelés.

A döntést június elején kellett meghozni. Nevezetesen, hogy vállaljuk-e azt, hogy maximum 10 naponta, komoly anyagi ráfordítással igyekszünk megvédeni a termést. Sokan itt engedték el a szőlővédelmet – vagy választottak kevésbé hatékony megoldást. Sikerült, ha nem is az első, de a 3. kezelésre leállítani a folyamatot. Úgy gondolom, a második (június 2.) és harmadik (június 8.) kezelésen dőlt el a betegség- és a termés sorsa (9. ábra). Nyolc (!!!) permetezést éjszaka végeztünk el, két esetben annyira nedves volt a lomb, hogy először levegőt fújtunk, majd utána következett csak a növényvédőszer. Három géppel dolgoztunk végig, hiszen 80 ha védelmét gyorsan, hatékonyan csak így tudtuk megoldani.

Ahogy azt a 7-8. ábra is mutatja, júniusban mind a lisztharmat, mind a peronoszpóra komoly nyomást jelentett. Volt, aki a lisztharmat elleni védelmen próbált spórolni és a peronoszpórára koncentrált - de az erős fertőzési nyomás miatt bizony ez nem mindig volt helyes döntés. Gyakorlatilag végig kellett védekezni mindkét betegség ellen aktívan. Talán a rovarölőszereket lehetett megtakarítani az idén- a mi területünkön legalábbis a rajzáscsúcsoknál sem fogott 20 db-nál többet a csapda naponta. Sőt, az első nemzedék gyakorlatilag elmaradt, feltehetőleg a csapadékos időjárás következtében.

7. ábra Peronoszpóra fertőzési nyomása (Defenso.hu)

8. ábra Lisztharmat fertőzési nyomása (Defenso.hu)

Egyetlen fajta, a Hárslevelű esetében nem tudtuk még így sem teljesen megállítani a fertőzést. Folyamatosan voltak tünetek a levélen és érdekes módon, már zsendülés után és az érés folyamán a fürtkocsányon is! Emiatt ebben a fajtában a termésveszteségünk 10%-ra tehető.

5-6. kép Kocsányfertőzés Hárslevelű szőlőfajtában

A szüretre 09.05-30. között került sor. Szüret után lombkezelést kapott a teljes területünk (réz-oxikloriddal), ezzel is igyekeztünk a hónaljhajtásokon kiújult tüneteket kezelni.

Mit tehettünk volna másképp?

Utólag mindig lehetünk okosabbak. Sajnos a primer fertőzés kivédhetetlen volt. Ha előre látjuk a helyzetet, valószínűleg védekezünk május 10-12-én, de így sem tudtunk volna 19-e előtt újra kezelést végezni. Lett volna egy nagyon rövid „ablak”, mikor is nem lett volna védelem. Lisztharmat ellen elképzelhető, hogy 1-1 permetezést kiválthattunk volna kontakt kénnel is, de a fertőzési nyomás végig 100% volt. Az első permetezésnél talán még elegendő lett volna, de utána biztosan nem.

7. kép Sikeres növényvédelem

A következőkben a permetezés költségével foglalkozom, saját példánkból kiindulva.

Egy „átlagos” évben 7 x permetezünk 15.000 Ft/ha költséggel és hektáronként 120.000 Ft-ot költünk növényvédőszerre. Ennek költsége így kb 230 ezer Ft. Ez csak a gombaölőszerre vonatkozik. Idén a növényvédelem költsége ennek csaknem duplája, 401 ezer Ft/ha volt. Az ok:

• 35% növényvédőszeráremelkedés 2022-höz képest
• 30 % üzemanyagáremelkedés
• munkabérek emelkedése
• évjárat, kezelésszámnövekedés

16 tonnás termésátlagot realizáltunk. Ha „elengedjük” a növényvédelmet, mint ahogy azt többen tették, 2-3 tonnás termésmennyiségünk lett volna hektáronként. Vagyis 13 tonna termésmennyiséget „mentettünk” meg 401 ezer Ft-ért. Ha 120 Ft/kg szőlőárral számolunk, akkor értéke 1.560.000 Ft/ha - öntözetlen, idősebb területünkön a 12 tonnás termésátlagnál ez a szám 1.080.000 Ft/ha – szemben a rendkívül magas, 401 ezer Ft/ha növényvédelmi költséggel.

Megérte-e hatékonyan védekezni 2023-ban? IGEN. Még akkor is, ha nem számolunk a támogatások (AKG, TERA) torzító hatásával. Főképp azoknak érte meg, akik szőlőt értékesítenek. Nem veszítettünk partnert az idén, sőt, felvásárló körünk bővült! Ki tudtunk mindenkit szolgálni megfelelő mennyiségű és minőségű szőlővel. Ez a célunk és sikerült elérni idén is. Nyilván a profitunk csökkent. De a mezőgazdaság kockázattal jár és vannak olyan évek is, mint a 2023-as.

Az biztos, hogy a peronoszpóra helyzetre május 17-től számíthattunk. Ezt a Defenso oldalon többször jeleztük is. A kritikus időszak május közepétől június végéig tartott. Előrejelzésben május 11-én, 18-án, június 1-jén, június 8-án és 20-án fordítottunk fokozott figyelmet a peronoszpórára! Az iMetos készülékek pontosan jelezték a fertőzés időpontját és járva az ültetvényeket, visszaigazolást is kaphattunk arról, hogy mindez valós. Kérdés az volt, ki miként reagált minderre. Az idei év is bizonyítja, hogy megfelelő szaktudás, a meteorológiai állomás-adatok elemzése, az előrejelzésre alapozott védelem, a betegségmodellek és a folyamatos személyes jelenlét az ültetvényben elengedhetetlen ahhoz, hogy sikert érjünk el. Mindehhez a leghatékonyabb készítményeket és technológiát szükséges kapcsolni.

Dr. Mikóczy Nárcisz